A járvány egy egész generáció fiatalságát rövidítette meg, alapvető élményektől, lehetőségektől fosztva meg őket. Bár közös tapasztalatuk, hogy sokan őket tették felelőssé mások haláláért, a járványkezelés megosztotta őket.
„Nagyon erős elitképzésünk van, középfokon és a felsőoktatásban is, a nagy átlag azonban rosszabb állapotban van, mint azt gondoljuk” – állítja Gloviczki Zoltán, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora, az Oktatási Hivatal korábbi elnöke. A vele készült interjút a HVG Rangsor – Diploma 2021 című most megjelenő kiadvány közölte.
Akkor szerencsés a középiskola-választás, ha a gyerek olyan környezetben tanul majd, ahol az egyéni sajátosságai találkoznak az iskola követelményeivel – mondja a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat Továbbtanulási és Pályaválasztási Tanácsadó Tagintézményének pszichológus igazgatója, Gebauer Ferenc, aki szerint csak évek múlva derül ki, hogy mennyire lesz eredményes az új szakképzési rendszer Ki az, akinek elitgimnáziumot érdemes választani és merre induljanak a nem túl jól tanulók?
Kevés diák került be a műszaki és a természettudományi felsőoktatásba, tanárok pedig minden korábbinál kevesebben akarnak lenni.
Egy tavalyi precedens után most már több állami ösztöndíjas – magyarul tandíjmentes – helyet hirdetnek meg az egyetemek a pótfelvételin.
Az utóbbi húsz évben nem került olyan kevés diák a felsőoktatásba az úgynevezett általános eljárásban, mint idén, s ez különösen a vidéki egyetemeknek okozhat majd gondot. A tanárképzés katasztrófa képét vetíti előre.
Az Eduline táblázatából kiderül, az egyetemek valamennyi képzésén hány pont kellett a sikerhez.
Este nyolckor nyilvánosságra hozták a 2020-as felvételi ponthatárait. A legnépszerűbb szak idén is a gazdálkodási és menedzsment volt, amelyre a Corvinuson 427 pont kellett. Idén tarolt az ELTE, jogászképzésre 472 ponttal lehetett bejutni hozzájuk. Idén rekord kevés diák felvételizett, a rektorok és a diákszervezet szerint is az emelt szintű érettségi követelmény és az utolsó utáni pillanatban eltörölt kötelező nyelvvizsga is okolható mindezért.
Ingatlanpiaci szakértők szerint sok egyetemista kivár és addig nem köt lakásbérleti szerződést, amíg ki nem derül, hogyan folytatódik az oktatás a felsőoktatási intézményekben szeptembertől. Az árak – nem csak a járvány miatt – csökkentek, és a nagy kínálat miatt még tovább csökkenhetnek. Eközben kollégiumi férőhelyből nemhogy több, kevesebb lett.
A járványveszély sajnos ebbe is beleszól: idén nincs pontvárós parti.
Csütörtök este nyilvánosak lesznek az egyetemi ponthatárok, de a koronavírus-járvány miatt a Pont Ott Parti 2020-ban elmarad.
A továbbtanulók eddig pótolhatják a még hiányzó dokumentumaikat, illetve eddig módosíthatják a megjelölt szakok sorrendjét.
Az utolsó pillanatban döntöttek úgy, hogy kevesebb diákot vehetnek fel a gimnáziumok.
A diplomák kiállítását is sürgeti a kormány a felsőoktatási intézményeknél.
A továbbtanulást választóknak hitelesíteniük kell jelentkezésüket, melynek határideje most csütörtökön jár le.
Még az utolsó pillanatban is változtatott a kormány a felsőoktatási felvételi feltételein, ezért nagyon oda kell figyelni idén, hogy hová jelentkezzen a diák első helyen, illetve milyen jelentkezési sorrendet alkalmazzon. Sok helyen ugyanis végül nem az elért pontszám, hanem a létszámkeret alapján döntenek majd.
A legjelentősebb csökkenés a jogász osztatlan képzésen történt.
Több mint 57 ezren töltötték ki a feladatsort magyarból és matematikából.
Az írásbeli tesztnek a legjobb és a leggyengébb tanulók teljesítményét is mérnie kell, nem érdemes 100 százalékos teljesítményt várni. Az viszont mindenképp probléma, hogy a közoktatás nyolc (vagy hat, négy) éve után nem azt méri a felvételi, amit az iskolában tanultak a gyerekek.
