Gloviczki Zoltán: Kemény átalakítás kéne az oktatásban, de én se nagyon merném megtenni

HVG: Jelentősen csökkent idén a felsőoktatásba jelentkezők és így a felvettek száma is. A demográfia mellett ennek oka minden bizonnyal az volt, hogy minden felvételizőnek kötelezővé tették az emelt szintű érettségit. Ön szerint is ez állt a kevesebb jelentkezés mögött?

Gloviczki Zoltán: Ez a szigorított felvételi egy össztársadalmi sokkot jelentett, de ezen hamarosan túl leszünk, ez csak felkészülés kérdése. Az érettségi rendszer nem annyira drámai Magyarországon, hogy ne lehetne erre felkészülni. Fiatalkoromban az érettségizőknek csupán körülbelül 10 százaléka került be a felsőoktatásba. A XX. század második felétől azonban a felsőoktatásba bekerülés már nem is tömeges, hanem nagyjából általános, nemcsak Nyugat-Európában, az Egyesült Államokban, hanem Magyarországon is. Őszintén szólva, ha ma egy törekvő érettségiző nem kerül be valamilyen felsőoktatási képzésbe, az már csak ügyetlenségi, vagy szebben mondva, stratégiai kérdés. Az persze azért egy komolyabb kihívás, hogy oda kerüljön be, ahová szeretne. Úgy alakult a világ, hogy miközben a XX. század elején egy társadalmi elit kiváltsága volt, hogy érettségit adó középiskolába járassa a gyerekét, ezért sokkal homogénebb volt az a társaság, akit tanítani kellett, ma azért komoly kihívást jelent egy középiskolai tanárnak a gyerekek sokfélesége. Ez pedig a felsőoktatásnak is kihívás, mert nem a színvonala csökken, hanem a 10 százalék mellett ott van a 90 százalék is, akiket új módszerekkel és új hozzáállással kellene kezelni.

Nem sikertörténet az idei felvételi, a felsőoktatás gondjai csak súlyosbodtak

Az utóbbi húsz évben nem került olyan kevés diák a felsőoktatásba az úgynevezett általános eljárásban, mint idén, s ez különösen a vidéki egyetemeknek okozhat majd gondot. A tanárképzés katasztrófa képét vetíti előre.

HVG: Túl lesznek ezen a sokkon a felvételizők, vagy a többség inkább feladja és diploma helyett szakmát szerez – ahogy azt a kormány is szeretné?

G. Z.: A színvonal növelésére mindenképpen szükség van. Azt gondolom, hogy a magyar köznevelés legkorszerűbb eleme talán az érettségi rendszer, szemléletében, s abban, hogy mit gondol a tudásról. De azt is hozzá kell tennem, hogy az ma igazából nem jelent kihívást, hogy valaki leérettségizzen, miután elvégezte a középiskolát. 2002-ben azért találták ki az emelt szintű érettségi intézményét, hogy ne annyira szűrő-, mint inkább egy színvonalemelő eszköz legyen. Ez szerintem releváns elvárás. Ez egyébként kölcsönös előny, hiszen ha utána valaki valamilyen irányba szeretne továbbtanulni, az ő életét is megkönnyíti, ha komolyabb kondíciókkal érkezik.

Kiváló oktatók, kiváló hallgatók - a 10 legjobb egyetem a HVG rangsorában

Egyebek mellett az oktatók tudományos fokozatai, a hallgatók pontátlaga és a nyelvvizsgások aránya határozza meg, melyik egyetem hova került a toplistán a HVG Rangsor - Diploma 2021 című, most megjelenő kiadványban.