hvg.hu: Több tízezer család gondolkodik most azon, hogy hol folytassa a tanulmányait az általános iskolában végzős (illetve negyedikes, hatodikos) gyereke. Mennyire súlyos, a diák számára meghatározó döntés, hogy milyen középiskolába kerül?
Gebauer Ferenc: A középiskolás évek a felnövekedés meghatározó időszakát teszik ki. Nemcsak az ott szerzett tudás, hanem a társas kapcsolatok, élmények és tapasztalatok is együttesen befolyásolják a serdülőket, és ez természetesen hatással van az életpálya alakulására is. Az oktatási rendszer megköveteli ezt a fontos választást 13-14 éves korban, holott a felnőttkor kezdete gazdasági értelemben is mára jellemzően a harmincas évek elejére tolódott ki, és a nyolcadikosok félúton sincsenek odáig. Emiatt különösen fontos, hogy a gyerekek megfelelő támogatással és időben kezdjenek felkészülni a döntésre – együtt a szülőkkel, hiszen a középfokú beiskolázás hivatalosan is a szülők feladata. Fontos, hogy körültekintően tájékozódjanak, gyűjtsenek minél több élményt és tapasztalatot a munka világából, információt a lehetséges iskolákról – és minderről sokat beszélgessenek is egymással.
hvg.hu: Honnan tudnak a szülők, gyerekek informálódni? Nyilván minden iskola honlapján vannak tájékoztatók, az interneten ezen kívül is ömlik mindenkire a sok információ, de ezekben könnyű elveszni. Ráadásul a járvány miatt elmaradnak a nyílt napok, amikor be lehet lesni egy-egy iskolába.
G. F.: Elsőként az általános ismeretekkel érdemes tisztába kerülni: megismerni a középiskola-típusok főbb sajátosságait, a bekerülési feltételeket, valamint a továbbtanulási és a későbbi elhelyezkedési lehetőségeket. Az alapvető információkat az általános iskola is eljuttatja a szülőkhöz és a tanulókhoz. Az önálló tájékozódás során ezeket érdemes hivatalos forrásból – az Oktatási Hivatal honlapjáról – meríteni.
Gebauer Ferenc
Reviczky Zsolt
Ezen túl hasznos feltérképezni a középiskolai kínálatot, a gimnáziumokat és a szakképzési lehetőségeket. Ehhez a pályaorientációs portálok és a tanácsadó intézmények nyújtanak hasznos segítséget, mivel nemcsak az iskolára és a képzésre, hanem a távolabbi kilátásokra és a döntéshozatal módjára is utat mutatnak. Természetesen a számításba jövő középiskolák honlapjai is kihagyhatatlanok.
A hagyományos őszi pályaválasztási rendezvényeket, kiállításokat és iskolabörzéket a jelenlegi járványhelyzetben nem tudják megtartani, a középiskolák azonban ennek pótlására online nyílt napokat szerveznek, iskolabemutató filmeket hoztak létre az utóbbi időszakban. A pedagógiai szakszolgálatok továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadói kiadványokkal és ingyenes személyes tanácsadással is segítenek.
hvg.hu: Akik jól teljesítenek az általános iskolákban, nyilván valamilyen gimnáziumot céloznak meg. Ki az, akinek elitgimnáziumot érdemes választani, és ki az, akinek nem való egy ilyen?
G. F.: Akkor szerencsés a középiskola-választás, ha a gyerek olyan környezetben tanul, ahol hozzávetőleges megfelelés van az egyéni sajátosságai és az iskola követelményei között. A tudás és a képességek mellett az egyéni sajátosságokhoz sorolom a gyerek igényeit, tanulási motivációját és érdeklődését. Ez a megfelelés eredményezheti azt, hogy kellő mértékű kihívás, ígéretes sikerélmény és a beilleszkedésből fakadó és a tanulási motivációhoz szükséges jóérzés – amelyek mind az eredményes tanulás alapfeltételei – létrejöhessenek.
Ennek megfelelően, gimnáziumba egyfelől annak érdemes jelentkeznie, akinek nem okoz nagy gondot a tanulás, és a jövőben akár a felsőoktatás is esélyesnek tűnik. Másfelől azonban azoknak a gyerekeknek is indokolt lehet gimnáziumot választani – nagyon sok ilyen serdülő van –, akiknél még nagyon nem alakult ki, hogy milyen szakma felé orientálódnak (és nem esélytelen eljutni az érettségiig).
MTI / Szigetváry Zsolt
hvg.hu: 13-14 éves korban mennyire jellemző, hogy egy gyereknek már van elképzelése a jövőről, az általa kívánatos szakmákról? Ha nem túl jó tanuló, de fogalma sincs, milyen szakterület felé kellene orientálódnia, mit tehet?
G. F.: A serdülőkor egyik alapvető sajátossága a folytonos változás, a teljesítmény és az érdeklődés – akár szélsőséges – hullámzása. Vannak ugyan olyan gyerekek, akik már ebben a korban tudatosan orientálódnak egy-egy foglalkozás vagy szakmairány felé, de ez tapasztalatom szerint nem a többség. Akinek nincs kialakult elképzelése, ajánlott tanácsadásra jelentkezni, ahol felmérések által visszajelzést kaphat érdeklődéséről és képességeiről, ezáltal segítséghez jut a megfelelő iskolatípus, irány kiválasztásában.
Amennyiben a gimnáziumi tanulmányok nem lehetségesek (vagy nem vonzók), a szakképzés jelent alternatívát. Itt két iskolatípus: az érettségit is adó, öt éves technikum (illetve szakgimnázium), valamint a három éves szakképző iskola választható. Szakképzés választása esetén különösen fontos a tájékozódás és mérlegelés, hiszen a diák akár három év múlva a munkaerőpiacon helyezkedhet el.
hvg.hu: A szakképzés azért is nagy dilemma a szülőknek (és láthatóan nem is szívesen küldik oda a gyerekeket), mert minden felmérés szerint jellemzően nagyon rossz teljesítményű tanulók járnak oda, másrészt ez az a terület, amelyet kétévente alakítgatnak át, és ma már senki nem tudja, melyik intézménytípustól mit is várhat. Például mennyire bízhat meg egy szülő a most épp technikumnak hívott és érettségit is ígérő intézményekben?
G. F.: A szakképzés rendszerében átalakult és leszűkült a választható szakmák köre: a korábban 460-nál is több elemű Országos Képzés Jegyzék (OKJ) helyett ma a 175 alapszakmát tartalmazó Szakmajegyzékből választhat egy nyolcadikos tanuló.
Fontos újítás az is, hogy a szakképzésben a tanulók kezdetben még nem egy konkrét szakmát, hanem egy szakmai ágazatot választhatnak (24 ágazatból), és az első években – közismereti tárgyak tanulása mellett – ezeknek az alapismereteit sajátítják el. A tényleges szakmaválasztás az ágazati alapvizsga letétele után történik. A szakképzési rendszernek ez a módosítása elősegítheti, hogy a diákok – már szakmai alapismeretek birtokában – megalapozottabban döntsenek.
MTI / Ujvári Sándor
Egy másik új elem a duális képzés bevezetése. Ez azt jelenti, hogy a tanulók valós munkaerőpiaci környezetben, cégeknél, üzemeknél, vállalkozásoknál sajátítják el a szakma gyakorlati részét, ezáltal esély nyílik arra, hogy felkészültebben helyezkedjenek el a munkaerőpiacon. Végül a technikumi tanulmányokat lezáró technikusi vizsga emelt szintű érettségi tárgynak minősül, amely lehetővé teszi a szakirányú felsőoktatásba jelentkezést.
hvg.hu: Ez jól hangzik, de nem tudni, milyen színvonalon fog megvalósulni.
G. F.: Erről még természetesen nincs tapasztalatunk, hiszen ez egy új képzési rendszer.
hvg.hu: A kormány ösztöndíjjal is próbálja vonzóbbá tenni a szakképzést.
G. F.: Így van, ez is új elem. A szakmai alapozás időszakában (technikumban a 9-10. évfolyamon, szakképző iskolában a 9. évfolyamon) tanulási eredménytől függetlenül állandó havi összeget kapnak a gyerekek: a szakképző iskolákban 16 ezer forintot havonta, a technikumban ennek a felét. A duális képzés során pedig az ösztöndíjat – szakképzési munkaszerződés keretében – munkabér váltja fel.
Reviczky Zsolt
hvg.hu: Népszerűbb lehet ezek miatt a szakképzés?
G. F.: Amennyiben a népszerűség jelentkezések számában tükröződik, ezt néhány hónap múlva megtudjuk. Egy nyolcadikos tanuló egyszerre több középiskolába jelentkezhet, ez ajánlott is. A jelentkezési adatokból és a középiskolai férőhelyek betöltöttségéből kiolvasható a gimnáziumok preferálása a szakképzéssel szemben. Hogy ezen a téren történik-e változás, az a későbbi adatokból derül majd ki.
hvg.hu: A szakképzést mindenesetre zsákutcának tartják sokan, ahol nagyon beszűkülnek a lehetőségek, ahonnan nehéz bármerre elmozdulni, ráadásul nem ad piacképes és később rugalmasra változtatható tudást.
G. F.: A zsákutca kifejezés talán túlzás. Ezzel együtt, kétségtelen: a szokványosnál több erőforrást igényelhet az, hogy valaki eltérjen az elkezdett szakképzési iránytól, mivel szükség lehet olyan tanulmányokra, amelyek a szakképző intézményben nem voltak elérhetők. Ugyanakkor vannak versenyképes tudást és jó elhelyezkedési lehetőséget kínáló szakképzési intézmények. A szakképzés jelenlegi átalakítása egyébként pont azt célozta, hogy piacképes és rugalmasan alakítható tudást eredményezzen. A változás ténye azonban meglátásom szerint 5-10 év múlva lesz észlelhető.
hvg.hu: Mennyire gondolja igazságosnak a magyar iskolai szelekciós rendszert?
G. F.: E tekintetben nemzetközi összehasonlításra releváns ismeretekkel nem rendelkezem. Amennyiben az igazságosságot az esélyteremtéssel, illetve az egyenlő hozzáféréssel azonosítjuk, nagy jelentősége van annak, hogy a több támogatást igénylő tanulók és családok minél teljesebb körben kaphassanak segítséget ahhoz, hogy eligazodjanak a pályák és az ezekhez szükséges készségek között. Ebben még bőven van fejlődni való.
MTI / Szigetváry Zsolt
hvg.hu: A középiskolai felvételi tesztek sokak szerint másra kíváncsiak, mint amit az iskolákban a diákoknak tanítanak. Utóbbiban inkább a lexikális tudás a jellemző, a tények, ismeretek megtanítása, előbbi viszont inkább a matematikai, illetve a magyar nyelvi, irodalmi, szövegértési kompetenciákat méri. Azaz, ha jó eredményt akar valaki, célszerű arra külön felkészülni. Miért van ez az ellentmondás a rendszerben?
G. F.: A feladatsorok nem kérdezhetnek mást, mint ami az alaptantervben elő van írva. Az írásbeli vizsga központilag egységesen kialakított feladatait az Oktatási Hivatalban állítják össze pedagógus szakértők. Ezekben – mint minden vizsgafeladatban – a tudás alkalmazása szükséges. Az Oktatási Hivatal honlapján bő másfél évtizedre visszatekintve megtalálhatók a korábbi ilyen típusú feladatlapok és a kapcsolódó javító-értékelőkulcsok. Ezt érdemes megnézni és gyakorolni, ahogyan sok iskolában teszik is.
