Furcsa, eddigi törekvéseinek teljesen ellentmondó döntést hozott a kormány akkor, amikor csökkentette az állami ösztöndíjas képzéshez szükséges pontszámokat egyes egyetemi szakokon.
A kormány visszavonta a felsőfokú tanulmányok megkezdését középfokú nyelvvizsga meglétéhez kötő 2014-es döntését, az erről szóló rendelet megjelent a Magyar Közlönyben.
Azok a diákok, akik most jelentkeznek a felsőoktatásba, és már rendelkeznek nyelvvizsgával, továbbra is előnyt élveznek a felvételi eljárás során, ezért a tudásért jelentős többletpont jár majd - mondta Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára szombaton, Budapesten.
Azt egyelőre nem tudni, hogy végleg eltörölték-e a kötelező nyelvvizsga követelményét, vagy csak elhalasztják azt, de ha a kormány elfogadja Palkovics László javaslatát, diákok ezrei lélegezhetnek fel. A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke mindenesetre nem örül.
A HÖOK úgy tudja, a minisztériumban is látják, hogy gondot okozhat a felvételi nyelvvizsgához kötése.
Sokan még kivárnak, mert nem tudják, hogy biztosan mindenkire vonatkozni fog-e az új szabály.
Egy középszintű nyelvvizsga és egy emelt szintű szakirányú érettségi mostantól bemeneti követelmény a felsőoktatásba. Ám mindez egy sor kérdést vet fel a pontszámításban, az információk pedig ellentmondásosak. Mindez néhány hónappal a felvételi előtt!
Az idén felvettek 31 százaléka nem tudta volna elkezdeni a felsőfokú tanulmányait.
A pótfelvételin egyetlen szakra lehet jelentkezni, ha valaki nem került be sehova, vagy nem is felvételizett rendesen.
Több mint 110 ezren várták idén a 2019-es felsőoktatási felvételi ponthatárait, amelyeket szerdán este 8-kor hoztak nyilvánosságra. A legnépszerűbbek idén a gazdálkodási és menedzsment szakok voltak, a legtöbben az ELTE-n kezdhetik majd meg a tanulmányaikat szeptemberben.
A felvételi ponthatárok közeledtével egyre nagyobb az izgalom az érettségizők körében. A szülőket azonban egy másik kérdés is lázban tarthatja: hol lakjon a gyerek az egyetemi évek alatt? Ha nem veszik fel kollégiumba, akkor keresni kell albérletet, de a növekvő díjak miatt lehet, hogy anyagilag jobb megoldás az ingatlanvásárlás. Feltéve persze, hogy van rá elég forrás. A Bankmonitor szakértőinek cikkét olvashatják.
Miért nem kaphat egy kiváló emelt szintű érettségi eredményt elérő diák nyelvvizsga bizonyítványt? Rendszerhiba. Amit annak okozói nem ismernek el.
A kormány 2014-ben írta elő a felsőoktatási felvételinek azt a feltételét, hogy 2020-tól nyelvvizsga kell a bejutáshoz.
Az ország nyolcadikosai közül idén alig néhányan írtak 98 pontos felvételit: egyikük a szegedi Visi Patrícia. Matematikából nem tudott hibázni.
Vajon jót tesz a kormány azzal, ha a technikumot végzett diákok könnyített feltételekkel (vagy ahogy a szöveg fogalmaz, felvételi nélkül) kerülnének be a szakmájukhoz passzoló egyetemekre? Ebben a diákszervezet képviselője, illetve a Rektori Konferencia elnöke sem biztos, ahogy több nyilatkozónk azt mondja, ezzel a jelenleginél is jobban leszűkítik a diákok lehetőségeit.
Vonzóvá akarja tenni a kormány a technikumi képzést, az ösztöndíjak és a tanulás melletti munkáért járó fizetés mellett innen felvételi nélkül juthatnának be a szakirányuknak megfelelő egyetemi szakra a diákok.
A 24.hu végignézte, hány képviselőnek nincs nyelvvizsgája. Orbán Viktor is köztük van, akinél a parlamenti adatlapon az szerepel, tárgyalási szinten beszél angolul.
Idén is fellángoltak a viták a középiskolai írásbeli felvételiről, sokan nehéznek, a megadott idő alatt teljesíthetetlennek tartották. Ezek az érvek érthetők az elkeseredett diákok, szülők szemszögéből, de magával a teszttel nincs baj. A magyar iskolaszerkezettel, a korai szelekcióval annál inkább.
Ma éjfélig lehet jelentkezni a szeptemberben induló felsőoktatási képzésekre a E-felvételin keresztül.
