Politológus szerzőnk szerint ahhoz, hogy címbeli kérdésre felelni tudjunk, illetve hogy ez a felelet értelmes legyen, először is ki kell zárni mindenféle erőszakot, tömeges bebörtönzéssel való fenyegetést és minden mást, ami a történelem korábbi pontjain megengedhető volt, ám ma egyáltalán nem. Vélemény.
Március 15-ére készülve stílszerűen megkérdezték egy korábbi utcai megmozdulás részvevőit, mi kellene a hazai közéletben. Az egyik válaszoló köntörfalazás nélkül rávágta: forradalom. Elmondta azt is, hogy elég volt a tespedésből, a társadalomnak végre fel kellene állnia. És még mondott hasonlókat, amelyek mind abba az irányba mutattak, hogy most már aztán tényleg: a dolgok nem maradhatnak jelen állapotukban.
Ezt egyébként már sokszor gondoltuk. Báró Eötvös József például 1846-ban épp így kezdi korszakos munkáját: „Magyarország nem maradhat jelen helyzetében”. Ő persze messze nem gondolt forradalomra, mint ahogy a 2010 utáni korszak nagy részében én nemigen láttam nyíltan megfogalmazni ezt a követelést. Aztán az utóbbi időben egyre többször.
Voltaképpen a forradalom gondolata minden olyan rendszerben felvetődik, amely túl sokáig ugyanazokat tartja a hatalomban. A váltógazdálkodás hiánya előbb-utóbb elhiteti azokkal, akik tartósan ellenzékben vannak, hogy a rendszer „normális” módon már meg sem változtatható. De persze politikusok olyan nyíltsággal, mint azt idéztem, ma sem mondják.
És jobb is, ha nem mondják.
Friss kutatások szerint a kismamáknak semennyi alkoholt sem szabadna fogyasztaniuk, mert ezzel súlyosan kockáztatják gyermekük egészségét.
Lopást kizáró rendszert nem lehet alkotni, de mi a helyzet a hazudozással? Vélemény.
Bár a támadás meglepte a világot, voltak jól látható előjelei annak, hogy mire készül az Egyesült Államok.
Az uniós külügyminiszterek brüsszeli tanácskozásának szóba került az Oroszországgal szembeni büntetőintézkedések újabb köre.
Orbán korábban azt mondta, ez tüdőn lőné a gazdaságot.
Fizikai és mentális megterhelésre figyelmeztetnek.
