szerző:
Tóth Richárd

Harminc évvel ezelőtt az MSZMP egyik vezető politikusa, Pozsgay Imre egy rádióinterjúban népfelkelésnek nevezte az 1956-os forradalmat. Ezzel kiengedte a szellemet a rendszerváltás palackjából. Azonban az interjút készítő újságíró szerint Pozsgay mások kutatói munkájával villogott. Rendszerváltó cikksorozatunk első része.

1989. január 27-én Pozsgay Imre vezetésével ülést tartott az MSZMP KB történelmi albizottsága, ahol megvitatták azt a tanulmányt, amelyet Berend T. Iván, az MTA akkori elnöke terjesztett elő. A már 1988 végén benyújtott tanulmány megállapította, 1956 októberében nem ellenforradalom, hanem népfelkelés történt.

A tanulmány vitája után Pozsgay (aki 1988 és 1990 között államminiszter volt, 1980 és 1989 között a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának, 1988 és 1989 között Politikai Bizottságának volt tagja) úgy döntött, az új meghatározás kérdését nem terjeszti a párt vezető testületei elé, inkább ő maga hozza nyilvánosságra egy interjúban. És ez az interjú fordulatot hozott harminc évvel ezelőtt a rendszerváltás történetében.

Rendszerváltás 30

2019-ben, harminc évvel az 1989-es események után cikksorozatot indítunk, amiben az akkori szereplőket megszólaltatva felidézzük, hogy mi történt. Sorozatunk első darabja Pozsgay Imre rádióinterjújáról szól, amelyben a kommunista rezsim vezetői közül ő nevezte először népfelkelésnek az 1956-os forradalmat. Az év folyamán szó lesz még többek között a százezres március 15-i tüntetésről, az Ellenzéki Kerekasztal megalakulásáról, a vasfüggöny lebontásának megkezdéséről, Nagy Imre és mártírtársainak ünnepélyes újratemetéséről, október 23-ról, négyigenes népszavazásról.

A Rendszerváltás 30 sorozat cikkeit ide kattintva érhetik el.

Az Országgyűlés ülése, Pozsgay Imre és Horn Gyula 1990-ben
©

Az interjút még aznap délután felvették, a Magyar Rádió munkatársai (Orosz József és László Péter) a MÚOSZ-kongresszus szünetében beszélgettek Pozsgayval. Orosz a harminc évvel később közzétett visszaemlékezésében tisztáz néhány dolgot:

visszatérő toposz, hogy "megrendelésre" készítettük László Péter kollégámmal az interjút, Pozsgayval valamiféle "összeesküvésben" vettünk részt az állampárt lebontásában (…) Ebből egy szó sem igaz – írta.

A közel félórás interjút az újságírók nem a rádió 168 óra című műsorának készítették, hanem a Reggeli Krónikának, mégis megkeresték Mester Ákost, előbbi műsor akkori főszerkesztőjét, aki szintén ott volt a MÚOSZ kongresszusán – erről itt ír bővebben Orosz. Neki elmondták, hogy készítettek egy hosszabb anyagot Pozsgayval, amit azzal adtak át a műsornak, hogy "abból hosszabb-rövidebb részletek hangzanak el a másnapi Reggeli Krónikában".

A legfontosabb részlet az akkori rádióinterjúból:

Pozsgay Imre: Minden eddig feltárt dokumentum azt igazolja, hogy az ’54-ből ’55-be átforduló politikai miniválságban, mert egy hatalmi válság volt, Nagy Imrének volt igaza és a magatartása helyes volt, következetes ahhoz, amit vállalt. Ez a korszaka biztos, hogy pozitívnak számít.

Magyar Rádió: Amit ön most elmondott, már az is felér egy kisebbfajta – legalábbis arra a korra értendő – rehabilitációval! Hogyan ítélik meg Nagy Imre 1956-os szerepét, tevékenységét?

Pozsgay: Ez az, ami körül még zajlanak a viták. (…) Ez a bizottság, a jelenlegi kutatások alapján, népfelkelésnek látja azt, ami 1956-ban történt. Egy oligarchisztikus és a nemzetet is megalázó uralmi forma elleni felkelésnek.

A bejelentés nagy vihart kavart a közvéleményben és a párton belül. A megrendülést nem a minősítés tudományos meggyőző ereje okozta, hanem az, hogy először fordult elő 1956 novembere óta, hogy vezető magyar politikus a nyilvánosság előtt nem ellenforradalomként említette 1956-ot. Orosz ugyanakkor az interjúkészítés idejére visszaemlékezve azt írta, a MÚOSZ kongresszusán még fogalmuk sem lehetett arról, de

Pozsgay mások kutatói munkáját lopta el, avagy plagizálta. Utólag tudni csak, hogy ha úgy tetszik, "lopott" anyag hangzott el másnap, január 28-án – véli Orosz.

Szerinte a politikus nem tett mást, mint elorozta az albizottság állásfoglalását, bár azt nem tudni, ha Pozsgay nem áll a nyilvánosság elé az albizottság állásfoglalásával, annak mi lett volna a sorsa. Sőt, az idézett interjúból is az derül ki, hogy Pozsgay Imre "jelenlegi kutatásokra" hivatkozik, és nem saját véleményeként mondja el a riportereknek az akkor még "forradalminak" számító mondatait.

Megkerestük Mester Ákost, aki a hvg.hu-nak úgy emlékezett vissza, hogy azokban a hónapokban benne voltak a "svungban". Akkori felmérések szerint a Magyar Rádió a leghitelesebb intézménynek számított, előzte a Magyar Tudományos Akadémiát is. Mester visszaemlékezése szerint Orosz és László még az interjú készítésének estéjén megvágták az anyagot, szombat hajnalban egy pár perces részlet ment adásba. "Ez tartalmazta Pozsgay legerősebb állításait, a hírszerkesztő pedig 15 percenként leadta. Így már a cenzoroknak esélyük sem volt arra, hogy a felvételt megpróbálják letiltani, a délután 4-kor kezdődő 168 órában le is adták a teljes interjút."

Orosz visszaemlékezése szerint az első, 4:45-ös sugárzást követően a Magyar Rádió telefonközpontja gyakorlatilag megbénult a rengeteg beérkező hívástól. A telefonközpontosok szinte sírva értesítették őket, hogy nem bírják a hívásmennyiséget. Orosz szerint javarészt felháborodott hallgatók telefonáltak.

Mester hangsúlyozta, nem volt az akkori munkájukban semmi hősies, de azt tudták, hogy tétje van annak, amit csinálnak. El akartak menni a falig, de a kommunista párt gyors hatalomvesztésének idején nem mindig tudták, hol is van ez a fal. "Néha előtte megálltunk, néha beleütköztünk" – mondta. Viszont mindenki tudta az országban, hogy a rádióból ismerhetik meg az "igazsághoz legközelebbi" helyzetet – tette hozzá.

Pozsgay Imre néhány nappal a rádióinterjú után, január 31-én, az MSZMP KB ülésén azt mondta:

Egy zsákba fognak belevarrni bennünket, és úgy kihajítani az ablakon, hogy csak úgy porzik.

A 2016 márciusában elhunyt Pozsgay 2015 nyarán interjút adott az Indexnek, ahol önmagát úgy jellemezte:

Azt, hogy most ficánkolhatsz, részben nekem köszönheted. Segítettem kiszabadítani a hazámat egy megszálló hatalom kebleiből és egy diktatórikus intézményrendszerből. Hogy most szabadon mozoghatsz, nekem is volt hozzájárulásom.

Ugyanebben az interjúban Pozsgay azt mondta, nem volt kommunista 1980-ban, marxista sem, a rendszer megdöntőjének tartja magát. 2010 után a Fideszt segítve részt vett az új alaptörvény kidolgozásában.

©

Amikor Pozsgay az interjút adta, Grósz Károly, az MSZMP pártfőtitkára a svájci Davosban volt, a Világgazdasági Fórumon vett részt. Amikor hazaért, azt mondta, nem tudott a Pozsgay-nyilatkozat előzményeiről és körülményeiről, és csak az MSZMP KB ítélheti meg az 1956-os események jellegét. De addigra a szellemet már kiengedték a palackból. Pozsgay későbbi visszaemlékezéseiben és interjúiban nem túlzott, amikor azt állította, hogy ezzel a bejelentéssel kirántotta a sámlit a hatalmat birtokló párt alól.

Tamás Gáspár Miklós, az akkori ellenzék egyik vezéralakja a Szabad Európa Rádió két nappal később elhangzott műsorában Vadász János szerkesztő kérdésére úgy értékelte a bejelentés következményeit, hogy szerinte az MSZMP mostantól végképp képtelen lesz arra, hogy "a kommunista ideológia megszokott hernyótalpas munkájával" fönntartsa azt az ideológiai külszínt, amely "úgy ahogy, de a Kádár-korszakban fenntartotta a politikai egységet".

2001-ben interjúkötet jelent meg Petőcz Györgytől a Fidesz korai történetéről Csak a narancs volt címmel. Fodor Gábor, Hegedűs István, Molnár Péter, Szelényi Zsuzsanna és Ungár Klára emlékeztek vissza – ők a rendszerváltáskor a Fidesz tagjai voltak, majd otthagyták a pártot. Hegedűs a kötetben azt mondta, Pozsgay szavai után a Fidesz elfogadott egy nyilatkozatot, amit ő fogalmazott meg. A szöveg visszaemlékezése szerint úgy kezdődött, hogy "nagy megelégedéssel hallottuk, hogy Pozsgay Imre népfelkelésnek nevezte az 1956-os forradalmat".

"Nem viccnek szántam, de Rockenbauer (Zoltán, 1990 és 2006 között a Fidesz országgyűlési képviselője – a szerk.) elolvasta és felröhögött. Természetesen a Fidesz programjában már jóval előbb benne volt mindez" – mesélte Hegedűs.

*

A hvg.hu legutóbbi Fülke-adásában Farkas Zoltán, a rádió akkori, a HVG jelenlegi munkatársa volt a beszélgetőpartnerünk, aki arról beszélt, hogy mit gondolt annak idején Pozsgay mondatairól és céljairól, miként látta ő 1956-ot a rendszerváltás előtt és utána, és mi volt mindebben a Magyar Rádió szerepe.

Csak a Fidesz

"30 éve szabadon." Ilyen néven nyilvánította a kormány emlékévvé a 2019. március 15. és 2021. június 19. közötti időszakot. A létrehozott emlékbizottság húsz tagja között azonban csak hárman vannak, akiknek részük volt az eseményekben. Olyan pedig egy sincs, aki ne a mai Fidesz-táborhoz tartozna.

Cikkünk megjelenésének napján tartotta alakuló ülését az emlékbizottság. Az elnök Kövér László, az Országgyűlés elnöke, aki a Fidesz alapítója volt, 1990 óta képviselő. A társelnök Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, tag pedig többek között Boross Péter volt miniszterelnök, Kónya Imre volt belügyminiszter és Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke is. Kónya a Magyar Idők kormánybarát napilapnak úgy nyilatkozott, szerinte a rendszerváltásra mindenki büszke lehet, de "a rendszerváltozás megítélése összességében negatívnak mondható".

Írásunkhoz az érintettek személyes visszaemlékezéseit, korabeli írásokat, az OSA archívumának vonatkozó jegyzeteit, illetve a rendszerváltás történetével foglalkozó tanulmányokat használtuk fel.

Borítóképünkön Pozsgay Imre és Németh Miklós miniszterelnök a parlamentben.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Itthon

Pozsgay 1956 hőseiről: tépett szájú kis senkik

„Tépett szájú, hasított körmű sok kis senkinek”, „úri bitangnak” meg „nemzeti szocialistának” nevezte 1956 hőseit egykor Pozsgay Imre - emlékeztet egyik olvasónk a HVG-ben két hete megjelent Fogalmuk volt róla című cikk kapcsán. A levelet alább közöljük.

Hőség és zivatarok: figyelmeztetést adtak ki vasárnapra

Hőség és zivatarok: figyelmeztetést adtak ki vasárnapra

Aranyérmet szereztek a magyar diákok a 30. Nemzetközi Biológia Diákolimpián

Aranyérmet szereztek a magyar diákok a 30. Nemzetközi Biológia Diákolimpián

Ruhákat akart lopni, harapni próbált

Ruhákat akart lopni, harapni próbált

Egyházi szankciókkal sújtották a szexuális zaklatással vádolt amerikai püspököt

Egyházi szankciókkal sújtották a szexuális zaklatással vádolt amerikai püspököt

Ez az öt szám töri össze eheti álmait. Vagy mégsem?

Ez az öt szám töri össze eheti álmait. Vagy mégsem?

Az egyiptomi elnök három hónappal meghosszabbította a rendkívüli állapotot

Az egyiptomi elnök három hónappal meghosszabbította a rendkívüli állapotot