Bonyolult génszerkesztésnek vetettek alá néhány pókot. A cél az volt, hogy a szokottól eltérő pókselymet produkáljanak, vagy kiderüljön, mi történik akkor, ha „kikapcsolják” a szemek kifejlődéséért felelős gént.
Amerikai kutatók alig fél év leforgása alatt fejlesztették ki azt a terápiát, amelyet egy újszülött csecsemőn, K. J.-n alkalmaztak. A kezelés egy jobb élet lehetőségét kínálja számára.
Egy friss amerikai jelentés szerint hamarosan eljön a biotechnológia ChatGPT-pillanata, és ha Kína hamarabb ér oda, mint az Egyesült Államok, az hosszú időre felboríthatja a világ erőviszonyait.
Lehet, hogy most kihalófélben lévő állatok megmentésében mutatkozhat meg a kísérlet haszna.
Az amerikai Colossal Biosciences nevű cég kutatói úgy alakították át az egerek génjeit, hogy azok hasonlóak legyenek a mamutok génjeire. Hasonló dolgot terveznek az indiai elefántokkal is.
Kínai kutatók szerint a búza és a kukorica génszerkesztésével ugyanolyan, Q10 koenzimben gazdag növényt lehet előállítani, ahogy azt a rizzsel sikerült megcsinálni.
Amerikai és japán kutatók olyan eljárást fejlesztettek ki, amely megmutatja az immunrendszernek, hol vannak a felszámolandó daganatos sejtek. Az eljárás az első kísérletek alapján működőképesnek tűnik.
Amerikai kutatók olyan vírusszerű részecskéket terveztek, amelyekkel hatékonyan sikerült felvenni a küzdelmet a szem genetikai betegségei ellen az egerekben.
A vérszegénység kezelésére fejlesztették ki azt a két gyógyszert, amelyek génszerkesztéssel javítanának a betegek állapotán.
A Verve Therapeutics nevű biotechnológiai vállalat kutatói egy vizsgálat során felfedezték: a VERVE-101 nevű génszerkesztési kezelés már egyetlen alkalom során is képes csökkenteni a betegek koleszterinszintjét.
Őssejtekkel kísérletezve hoztak létre kínai tudósok olyan majmot, amely testének nagy része őssejtekből épül fel. Az eljárás a különböző betegségek alaposabb tanulmányozását is lehetővé teheti.
Megmutatják a szemmel láthatatlant: amerikai kutatók géntechnológiát bevetve hoztak létre átlátszó tintahalakat. Persze nem csak úgy öncélúan, hanem többek között az agykutatás számára.
A környezetszennyezés csökkentését, sőt akár a klímaváltozás megállítását is remélik kutatók génmódosított fáktól, amelyek egyes példányai már a természetben növekszenek. Miattuk másképp kell aggódni, mint a gmo-gabonák esetében.
Egyszerűsítené az új génszerkesztési technikák alkalmazását az Európai Bizottság. Az erről szóló, a vetőmagágazat, az agrármultik és növénynemesítők egy része által régóta várt javaslatcsomag célja, hogy könnyebb legyen a klímaváltozás hatásainak jobban ellenálló, nagyobb termésbiztonságot nyújtó növényfajtákat előállítani. Az ellenzők szerint azonban kockázatot jelent, hogy megszüntetik az ilyen fajták nyomon követését, és a génszerkesztés önmagában amúgy is csak tüneti kezelés és nem lesz képes megoldani az összes problémát. A magyar kormány is ódzkodik a génmódosított növények termesztésétől, az agrártárca azt szeretné, ha a génszerkesztett szervezeteket nem engednék ki nyakló nélkül a laborokból, és ha megmaradna a nyomon követés.
Sikerrel állították helyre vak egerek látását a Vuhani Tudományos és Technológiai Egyetem kutatói egy különleges génszerkesztési technikával.
A dodómadár közeli rokona, a galamb lehet a kutatók segítségére abban, hogy génszerkesztéssel „újjáélesszék” a 17. században kihalt madarat.
Az amerikai Rejuvenate Bio biotechnológiai cég tudósai állítják, gének átprogramozásával sikerült meghosszabbítaniuk az egerek életét. A szakemberek úgy vélik, a módszerükkel megfordítható az öregedés, amit egy napon az emberek megfiatalítására is használhatnak majd.
A projekt résztvevői szerint tíz éven belül újra élni fog az erszényesfarkas, más tudósok szerint ez csak tündérmese.
Egy új-zélandi beteg lehet a világ első embere, akinek génszerkesztéssel csökkentenék a koleszterinszintjét.
A Tel-Avivi Egyetem tudósai génszerkesztés segítségével módosították a B-sejteket, hogy azok felismerjék a HIV-vírust, és semlegesítő antitesteket termeljenek ellene.
