A genetikai olló mentheti meg a Földet, csak nem úgy, ahogy eddig hallott róla
A CRISPR technológia a hozzáértők szerint napjaink egyik legnagyobb problémájára, a klímaváltozásra is megoldást nyújthat.
A CRISPR technológia a hozzáértők szerint napjaink egyik legnagyobb problémájára, a klímaváltozásra is megoldást nyújthat.
A fiatalkori alkoholfogyasztás súlyos problémákat okozhat az agyban, a kutatók szerint azonban ez a károsodás visszafordítható.
A Homo sapiens genomját eddig a véletlenszerű mutáció és a természetes szelekció kettős ereje alakította. Most először azonban a kezünkben a lehetőség, hogy nem pusztán az összes ember, hanem a jövő nemzedékek DNS-ét is megváltoztathassuk. Ebben a helyzetben megkerülhetetlen a kérdés: mit fogunk kezdeni ezzel a félelmetes hatalommal? E témakörnek jár utána a Nobel-díjas amerikai biokémikus, Jennifer A. Doudna és Samuel H. Sternberg könyve, a Meghekkelt teremtés. Részlet.
Kaliforniai kutatók génszerkesztői eszközzel „kikapcsolták” egy szúnyog látását, ami ezután képtelen lett felismerni a célpontját.
Kissé ijesztő végeredménnyel zárult az a kutatás, amely genetikai módosítást is beiktatva vizsgálta a pókok egyedülállóan hosszú lábait.
Új ajánlásokat fogadott el az emberi génszerkesztésről az Egészségügyi Világszervezet (WHO), amely ezen kutatások globális adatbázisának létrehozására szólított fel, hogy nyomon lehessen követni a "génmanipuláció bármely formáját".
A szakemberek olyan genetikai ollót alkottak, amely képes felismerni a SARS-CoV-2 vírust. Jól működött.
A Nemzetközi Űrállomás fedélzetén dolgozó Christina Koch elsőként alkalmazta a genetikai ollót a világűrben.
Egy olyan megoldással álltak elő az amerikai kutatók, aminek köszönhetően már elég csak egy injekció ahhoz, hogy meggyógyítsák a gyógyíthatatlan betegségeket.
Az amerikai orvosok eddig négy önkéntesen hajtottak végre génszerkesztést a beteg szervezetén belül. Ha a módszerük sikeres, azzal más, súlyos genetikai betegségeket is kezelni lehetne.
A Harvard Egyetem kutatói egy, a CRISPR eljárásnál jóval hatékonyabb "genetikai ollót" alkottak meg, amivel több millió kísérletet lehet egyszerre elvégezni.
Kínai katonai vezetők többször hangoztatták, hogy a biotechnológiát a hadsereg is kamatoztathatná. Az Egyesült Államok most aggódik, hogy már nem csak tervekről van szó.
A DNS célzott, rendkívül pontos szerkesztését lehetővé tévő CRISPR/Cas9 genetikai olló alkalmazása rendkívül hatékonynak bizonyult két agresszív ráktípus kezelésében egérkísérletek során – jelentették be a Tel-avivi Egyetem kutatói.
Eszköz az élet kódjának átírásához. Amit így méltattak a Nobel-díj odaítélői, annak felfedezése véletlenül indult, és érdekes versenyfutásba torkollott.
Amerikai és brit kutatók a világon elsőként hoztak létre olyan génszerkesztett hím állatokat, amelyek spermájának felhasználásával a betegségeknek jobban ellenálló és magasabb húsminőséget biztosító állatok születhetnének, ami hatékonyabbá tehetné az élelmiszertermelést.
Még mindig túl korai lenne génszerkesztett babákat világra hozni, mivel a tudomány nem elég fejlett a csecsemők biztonságának garantálásához – állapította meg egy nemzetközi szakértőkből álló testület.
A génszerkesztést tanulmányozó tudósok és biokémikusok olyan megoldás után kutatnak, amely csírájában fojtaná el annak lehetőségét, hogy valakit koronavírus fertőzzön meg a jövőben.
Ho Csian-kuj és kutatótársai génszerkesztéssel próbáltak HIV-rezisztenciát kialakítani egy születendő ikerpárnál. A sencseni bíróság kimondta, hogy ez illegális orvosi tevékenységnek minősül, a művelet ráadásul nem is lett sikeres.
Előre nem látott génmutációkat okozhatott a génszerkesztés annál a tavaly született két kínai babánál, akinek a génjeit még embrió állapotukban módosították, hogy ellenállók legyenek a HIV-vírussal szemben – közölték kutatók azután, hogy először tették közzé a kínai tudományos kutatásról készült tanulmányt.
Először alkalmazták a CRISPR genomszerkesztési módszert daganatos betegségek ellen az Egyesült Államokban. A genetikai olló alkalmazásától az orvostudomány sok területén várnak áttörést, de a konkrét esetben még túl korai megítélni, hogy javítani fogja-e a páciensek túlélési esélyeit – közölték a Pennsylvaniai Egyetem kutatói.