A dodómadár közeli rokona, a galamb lehet a kutatók segítségére abban, hogy génszerkesztéssel „újjáélesszék” a 17. században kihalt madarat.
Nem hétköznapi célt tűzött ki maga elé a Colossal Biosciences nevű, génszerkesztéssel foglalkozó vállalat: feltámasztanák a 17. században kihalt, az Indiai-óceán térségében fekvő Mauritius-szigetén egykoron élt dodómadarat.
Nem ez lenne az első hasonló elgondolása a vállalatnak, már a gyapjas mamut és az erszényesfarkas felélesztésére is futnak projektjeik. A dodó lenne azonban az első madár, ami azért lenne jelentős lépés, mert a génszerkesztéshez egy „külső” tojásra lenne szükség, amivel a tudomány néhány etikai dilemmája is megkerülhető.
Az emlősöknél a génszerkesztő anyagot egy állatba, a faj egy élő rokonába – egészen pontosan annak szaporító szervrendszerébe – kell beültetni, a mamut esetében egy elefántba. Ebben az esetben több terhességbe telhet, mire lesz egy életképes utód.
Ezzel szemben, a tojásrakó állatok esetében ez a technika kevésbé lehet megterhelő a donorállatnak. A dodó esetében például a galamb tojásával dolgozhatnak a kutatók, és az állatok genetikáját úgy módosíthatják, hogy az megfelelően tükrözze a dodó főbb tulajdonságait, így például, hogy nem tudott repülni.
Természetesen mindez igen nagy kihívás lesz, lévén eddig senki sem alkalmazott génszerkesztést madaraknál ily módon.
Egy vagyonért árverezték el a rég kipusztult legendás madár csontvázát - fotó
Összesen 336 100 fontért, vagyis körülbelül 121 millió forintért kelt el kedden egy csaknem teljes dodócsontváz a nyugat-sussexi Billingshurstban rendezett árverésen.
A Colossal vezető paleogenetikusa a The Guardian érdeklődésére elmondta, mivel több száz dodócsontváz van a világban, lehetséges azok genomjának a szekvenálása. Egyúttal arra is kitért, hogy egy „újjáélesztett” dodómadár sosem lenne olyan, mint az egykori kihalt állat volt.
A cég társalapítója és vezérigazgatója arról beszélt, hogy nemrég 150 millió dollárt (körülbelül 53 milliárd forintot) gyűjtött a dodóval kapcsolatos kutatások folytatására befektetőktől, és az állatot, ha sikerülne újjáéleszteni, a Mauritius-szigetre, az egykori élőhelyére telepítenék.
Az Európai Molekuláris Biológiai Laboratórium igazgatóhelyettese, Ewan Birney professzor, aki nem vesz részt a munkában, azon véleményének adott hangot, hogy nem az a kérdés, hogy meg lehet-e, hanem hogy meg kell-e csinálni ezt. Ő inkább a még élő fajok megmentésére koncentrálna.
(Cikkünk első verziójában tévesen váltottuk forintra a dollárban gyűjtött összeget. A hibáért elnézést kérünk.)
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
A világ legnagyobb húsipari cége, a brazil JBS a New York-i tőzsdére lépett, hogy finanszírozza a további növekedését. A zilált múltú vállalatot rendre megtalálják környezetvédők, politikusok és piacfelügyeletek.
Már a Szijjártó-libling akkugyáraknak sem jut az egyedi állami támogatásokból. Az Állami Számvevőszék súlyos kritikákat fogalmazott meg e rendszerrel szemben, mert nem szolgálja a gazdaság érdekeit.
„Elértük a határt, szürkeségben mi vagyunk élen” – énekli Zentai Márk, aki a Mörk leállása óta szólóban zenél. Az új dal címe Szabadon, és a részben a Pride felvonuláson forgatott klipje a HVG-n látható először.
A „jogosulatlan” kriptováltás bekerült a Btk-ba, azonnali hatállyal leállították.
Egészen hihetetlennek tűnő hírek, melyekről kiderült, hogy igazak. Hihető átverések. Mindkét fajtából jutott bőven az elmúlt hetekben a közösségi oldalakra.
Néhány szón, gesztuson múlt 1990-ben, hogy nem borította el Erdélyt az erőszak.
