Megszűnt a kereseti korlát a megváltozott munkaképességűeknél, kétszer annyian találtak állást
Pedig nem is volt több álláslehetőség.
Pedig nem is volt több álláslehetőség.
Nagyon bízik saját jövőbeli teljesítményében a kormányfő kedvére épülő bankcsoport vezérkara, az unortodox építkezés árát azonban végső soron az állampolgárok fizethetik meg.
A 2006-os szintre ugrott vissza a költségvetés hiánya, és most beleírják a 2021-esbe is, hogy idén csak alig fog javulni a helyzet; egyre többen tervezik a nyári vakációt; létrejött az Üzbég-Magyar Burgonyakutató Központ. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Az illetékes hatóságoknak alig tűnt fel, hogy a járvány a feje tetejére állította a munkavégzés rendjét, miközben a kormány egy éve adós a végleges home office-szabályozással.
A Világgazdasági Fórum kiszámolta.
411 000 forint volt a bruttó átlagbér a Központi Statisztikai Hivatal szerda reggeli közlése alapján, ami nettó 273 300 forint átlagos havi jövedelmet jelentett a munkavállalók számára. A Bank360 számításai alapján ez akár 23 millió forintos lakáshitel felvételét is lehetővé teszi.
Minden félvezetőket gyártó világcég ilyen jelentős összegre számíthat, ha létrehoz Indiában egy gyárat – mondta el két magas rangú kormányzati tisztviselő a Reuters tudósítójának.
Politikailag megbízható emberekkel erősítik a Mol felügyelőbizottságát. A cég vezetői eddig is tűzközelben voltak, ami a kormányzati kapcsolatokat illeti.
Várhatóan az év második felében alakul meg a MOL-Új Európa Alapítvány.
A vonatkozó határidő legfeljebb 5 évvel való elhalasztását az Európai Bizottságtól lehet kérni.
Tetemes összeggel támogatja a kormány a templomfelújítási programot.
Az új építésű nyaralók mellett az alacsonyabb árú ingatlanok iránt is nőtt a kereslet a magyar tenger környékén.
Orbán Viktor és a Fidesz elemi érdekévé vált a Mol túlélése és üzleti virágzása, miután a kormánypárthoz lojális emberekkel feltöltött két közérdekű vagyonkezelő alapítvány a legnagyobb tulajdonosok közé került a vállalatban.
Nagy Márton, Dorkota Lajos és Kaderják Péter mennek a magyar olajmultihoz.
Súlyos fennakadásokat okozott az európai–ázsiai kereskedelemben a vízi úton megfeneklett óriáshajó. Ez kihat a járvány által amúgy is sújtott globális ellátási láncokra is.
Április elsejétől már szigorúbban nézi az adóhatóság, hogy beérkeznek-e hozzájuk a számlák adatai. Márpedig szinte mindent meg kell osztani a NAV-val, amely akár számlánként félmilliós bírságot is kiszabhat, ha ezt elmulasztjuk.
Az EU raktáraiba került berendezések a leírás alapján modernebbnek tűnnek. A jelentős árkülönbség oka az lehet, hogy a tavalyi árakat a hirtelen jött igény is felverte.
Szokatlan módon a kormány módosíttatja az országgyűléssel a valóságtól elszakadt költségvetést. 2021-ben az államháztartási hiány nemhogy a GDP 2,9 százaléka, de nem is 6,5 százaléka, hanem 7,5 százalék lesz. Úgy, hogy a második félévre jelentős gazdasági visszapattanást várnak. A pénzügyminiszter köti az ebet a karóhoz, hogy a korai költségvetés a kiszámíthatóságot szolgálja, idén is e szerint járnak el.
Magyarországon 3% az inflációs cél – írjuk le, amikor az inflációról vagy a kamatdöntésekről van szó. Természetesnek vesszük a megállapítást (végül is húsz éve van inflációs cél és tizennégy éve ugyanennyi), szinte fel sem tűnik, amikor páran felteszik a kérdést: mégis miért van ez így? Miért jó az, hogy infláció van, miért jó, hogy épp ekkora, és hogyan számolják ki mindezt? A közgazdasági elméleteket bemutató sorozatunkban most ezekre mutatjuk be a válaszokat, és azok kritikáit.
Azt tanácsolták az önkormányzatoknak, hogy vegyenek fel hitelt, vagy adjanak el valami vagyontárgyat.