MI-ügynök a HR-osztályon: Mire figyeljünk?
Milyen jogi megfelelési követelményekre kell figyelnie a vállalkozásoknak, ha MI-alapú eszközöket használnak a munkaügyi területeken?
Lezárult az a közbeszerzés, amelynek keretében a magyar Belügyminisztérium (BM) az Európai Unió stratégiai raktárkészletéhez szerzett be különböző egészségügyi eszközöket uniós pénzből – írta meg a G7. Az egy évvel korábban megálmodott projekt célja, hogy az EU segíteni tudja a járványkezelésben éppen rászoruló tagállamokat.
A gazdasági lap szerint az egészségügyi eszközök kategóriába 465 lélegeztetőgép is beletartozik, melyek az úgynevezett rescEU raktáraiba kerülnek. Csakhogy ezeket a gépeket már sokkal olcsóbban vettük:
az uniós közbeszerzésen darabonként nettó 11 690 eurót, azaz nagyjából 4,2 milliót kell fizetni egy lélegeztetőgépért.
A nyertes a Med&Trade Co. Bt. lett.
Ezzel szemben a tavaly még viszonylag olcsón vásároló állami kórházellátó is több mint 10 milliót, a Külgazdasági és Külügyminisztérium pedig közel 20 milliót adott átlagosan egy berendezésért.
Ezer lélegeztetőgép sem került ki a kórházakba a beszerzett 17 ezerből
És a legrosszabb forgatókönyvek szerint is csak az eddig átadott mennyiség legfeljebb háromszorosára lehet szükség. A meggondolatlanul felvásárolt berendezéspark nagy része raktárakban, logisztikai központokban várja, hogy továbbadják vagy -értékesítsék. Több mint egy év telt el azóta, hogy a kínai hatóságok egy új, sebesen terjedő vírus felbukkanását jelentették a WHO-nak.
A G7 a jelenséget úgy fogalmazza meg, hogy “a mostani tender nagyjából segít elhelyezni, mennyire vásárolt drágán tavaly a magyar állam a közbeszerzés nélküli, visszaélésgyanús lélegeztetőgép-vételek során”.
Ahogy arról néhány napja a hvg.hu is beszámolt, az üggyel kapcsolatos főszereplők céghálói mögött offshore cégek is felbukkannak. Az érintettek közül ketten dokumentáltan igen közeli kapcsolatban vannak, illetve voltak a járványkezeléssel összefüggésben több mint 100 milliárd forint értékű szerződéseket elnyerő cégekkel.
A helyzet azért is pikáns, mert nem tudni, hogy a tavaly vásárolt, összesen 16 ezer darab lélegeztetőből jelenleg mennyi van raktáron. Ez ügyben a párbeszédes Szabó Tímea tett fel kérdéseket a kormánynak (konkrétan Kásler Miklós emberierőforrás-miniszternek), de egyre sem kapott pontos, számokban kifejezett választ. Rétvári Bence államtitkár mindenesetre megosztotta, hogy ebből a szempontból „elsők vagyunk Európában”.
Mivel a beszerzés a földtől erősen elrugaszkodóra sikerült, felvetődött, hogy a kormány külföldön értékesíti majd a lélegeztetőgépeket. Azonban február elején a Külgazdasági és Külügyminisztérium azt közölte a Transparency International közérdekű adatigénylésére, hogy nem adott el egyetlen ilyen eszközt sem. Utóbb aztán az is kiderült, hogy nemcsak a gépek beszerzése, hanem azok üzemeltetése is hatalmas üzlet: egy nulláról induló cég hetek alatt lett milliárdos forgalmú szerviz.
Az újak jobbak?
A mostani olcsóbb beszerzésnek az oka, teszi hozzá a lap, hogy a tavalyi vásárlások idején nagyon durván túlkeresletes volt a piac. A Lombardiában kialakult helyzetből okulva az országok többsége igyekezett felkészülni a járvány komolyabb hullámaira, és ennek érdekében tömegével vásároltak lélegeztetőgépeket is. A megugró kereslettel pedig a kínálat ilyen időtávon nem tudott lépést tartani, ami igencsak feltolta az árakat – olvasható a lap cikkében.
Az árkülönbséget minőségbeli eltérések is indokolhatnák, erről ugyanakkor nincs szó a G7 szerint: a Med&Trade Co. Bt. egy német gyártó, amely a Löwenstein egyik gépét ajánlotta, és noha a pontos típus nem ismert, a kiírás alapján az eddig megvett készülékeknél is magasabb kategóriás berendezést ajánlhatott a Med&Trade.
