Napjainkban sokszor már az is bonyolult, hogy az ember számontartsa a társadalom különféle generációit, az X-től a milleniumi nemzedéken át a Z-, illetve az alfa-generációig. Az eltérő korosztályoknak sok mindenről határozott – és erősen különböző – véleménye van, nem kivétel ez alól az elektromos autózás sem. De vajon mire vágynak a mostani ötvenes-hatvanasok, negyvenes-ötvenesek és a húszas-harmincasok?
Az aranyér hiába számít népbetegségnek, mivel kellemetlen és kényelmetlen helyen van, az indokoltnál sokkal kevesebbet beszélünk róla. A várandósság vagy a szülés miatt kialakult aranyérre ez fokozottan igaz. Cikkünkben összeszedtük, mit érdemes tudni az ebben az időszakban kialakult betegségről.
A magyar Z generáció sokszínű, tagjainak fontosak az értékek, de a spórolás még fontosabb. Sokat vásárolnak az interneten, de alaposan utána is néznek a megrendelni kívánt terméknek, és hallgatnak az influenszerekre – de csak azokra, akiket hitelesnek tartanak. Ez a Diverzum friss Z generációs kutatásából derül ki.
Még alig két hónaposak, illetve meg sem születtek, de máris világhírűek: ők a béta generáció, amelynek tagjai már olyan világban nőnek fel, ahol a mesterséges intelligencia tényleg a mindennapok része lesz, és korántsem ez az egyetlen kihívás. Kérdés, mennyire lehet általánosítani a nemzedékekről, és mennyire állják meg a helyüket a vad előrejelzések.
A SPAR Magyarország csaknem 14 ezer munkavállalónak biztosít megélhetést, ezzel az ország legnagyobb foglalkoztatói között van. A vállalat fejlődésében és sikeres működésében fiatalok és idősebbek, férfiak és nők egyaránt hatalmas szerepet vállalnak. Generációs programjuk segít abban, hogy a korosztályok közti különbségek előnnyé váljanak a mindennapi működésben.
Bár a magyarok erősen családcentrikusak, a többgenerációs háztartások népszerűségi indexe meglehetősen alacsony. Nem véletlen, mert az együttélés e formája az előnyei mellett súlyos konfliktusok színtere is lehet. Hogyan csináljuk jól?
Az eddigi ifjúságkutatásokban ez még soha nem merült fel, de a legfrissebb kutatásban már az egyik legfontosabb problémaként említik a 16-29 éves fiatalok.
Egy friss MTA-kutatás szerint, bár a fiatalok felét közvetlenül is érintett a koronavírus-járvány, az nem bizonyult tartós és mély strukturáló tényezőnek körükben, az infláció, az oktatási rendszer például sokkal jobban befolyásolja a jövőbeni terveiket.
Nem is gondolnánk, hogy a mindennapi életünkben hány és hányféle módon vagyunk képesek magunk ellen véteni. Amikor szembesülünk az aranyér kínzó problémájával, érdemes visszapörgetnünk, mi mindent csináltunk rosszul, mert csak ennek alapján tudunk tovább lépni. Segítségként pontokba szedtük, mi minden vezethet(ett) az aranyér kialakulásához.
Az aranyér olyan betegség, ami a lakosság meglehetősen nagy részét érinti, mégis kínos titkolózás rejti. Pedig a kezelése, különösen, ha időben, a betegség kezdeti szakaszában elkezdjük, otthoni körülmények között is lehetséges. Bár az aranyeresség egy kellemetlen állapot, mégis fontos beszélni róla.
A színész egy podcastban beszélt a karrierje nehézségeiről, a Metoo korában jelenlévő generációs különbségekről és a változás természetéről.
Számos tabuval övezett betegség van, amiről nem szokás beszélni, pedig nagyon sokakat érint: ezek egyike az aranyér. Kevesen tudják, hogy népbetegség, aminek előfordulási gyakorisága az életkor előrehaladtával nő. Talán épp azért, mert kényelmetlen és kellemetlen a róla folytatott kommunikáció, sok tévhit övezi a betegséget.
Amerikai és francia mintára 1998-ban tartották a Virág Judit Galériában az első olyan aukciót, amely már külföldön is megállta volna a helyét. Azóta sok idő eltelt, de a festmény a járvány okozta válság idején is értékállónak bizonyult. Virág Judittal és a róla elnevezett galéria vezetését fokozatosan átvevő Kelen Annával beszélgettünk. Rendszerváltókból generációváltók, 4. rész.
A 46. amerikai elnök, Joe Biden generációs történelmet ír. De mit kell tudni a csendes, vagy más néven veterán generációról, amelyhez ő is tartozik?
Kétség sem férhet hozzá, hogy az okostelefonok fontos részét képezik a mindennapjainknak, és ez ugyanúgy igaz a kamaszokra vagy a fiatal huszonévesekre, mint a családosokra vagy nyugdíjasokra. Ahhoz képest, hogy mára már minden korosztálynak van okostelefonja, egészen másként használják a készüléket és a rajta található alkalmazásokat. Négy korosztályt kérdeztünk arról, hogyan használják a telefonjukat a mai digitális korban, és egészen eltérő válaszokat kaptunk.
Az életkorból adódóan máshogy éljük meg a koronavírus okozta helyzetet, így azt is, milyen érzés, a többiektől elkülönülve élni. Egy szerdai ingyenes online előadáson ez utóbbi kerül terítékre, megannyi kérdéssel és válasszal.
Egy különleges vizsgálatban szociológus szerzőnk arra kereste a választ, mihez kezdenek a 18-20 évesek, ha 72 órára leteszik az okostelefont, és visszatérnek a múlt századi kommunikációs térbe. Sokatmondó, hogy az egyetemisták kétharmadát nem érdekelte a kísérlet.
A történelemben először állt elő az a helyzet, hogy van, amiről a fiatalabb generációk többet tudnak, mint az idősebbek. A digitális világ különösen a nyugdíjasoknak idegen. Érdemes hát megfordítani a tanulás-tanítás szereplőit: tanítsák a gyerekek a nagyikat! Ezt célozza egy most indult országos program.
Mind tudjuk, hogy létezik az az ősi női tudás, ami régen szinte szavak nélkül öröklődött generációról generációra. De mi a helyzet most? Felgyorsult világunkban hogyan és mit örökölnek lányaink? Rendhagyó kísérletünkben egy 53 éves anya és 22 éves lánya farkasszemet nézett egymással egy finom kávé mellett, hogy kimondjanak dolgokat, amik régen talán nem hangozhattak volna el. Mi pedig lejegyeztük.
Vajon miért bosszantja a szülőket a kényeztetés? Milyen mélyebb konfliktusok állhatnak a túl sok édesség és engedékenység hátterében? Hogyan lehet feloldani a szülői és nagyszülői generációk közti kölcsönös bizalmatlanságot?
