„Vigyázz a gondolataidra, mert szavakká válnak” – tartja a híres mondás, és itt még nincs vége. A szavakból tettek, a tettekből szokások, a szokásokból mintázatok lesznek, a tovagyűrűző hatások pedig mederbe terelik egész életünk alakulását.
A gesztikulálás segíti a gondolkodást – írja könyvében a téma amerikai szakértője.
A munkafüggőség kognitív jellemzőit tárták fel az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kara (PPK) kutatói. Eredményeik szerint a munkafüggők és a nem függők gondolkodásában és memóriájában több lényegi eltérés is megfigyelhető.
A 81 éves amerikai idegtudós, Richard Restak tapasztalatait és a tudományos tényeket foglalta össze, hogy kiderüljön, mit érdemes tenni az agyunk egészségének megőrzése érdekében.
Vajon miért érzi magát sokkal fáradtabbnak az, aki szellemi munkát végez, mint az, aki fizikait? Erre a kérdésre ad választ egy új tanulmány.
Egy tudóscsapat szerint az emberek többsége alábecsüli, mennyire élvezetes is tud lenni a mai világban az, ha valaki néhány percre tényleg kikapcsol.
Mikor volt utoljára aha-élménye?
Akkor sem változtatunk a meggyőződésünkön, amikor már lelepleztük, hogy hibás – figyelmeztet a rossz döntések hátterében álló tipikus logikai hibákat vizsgáló francia viselkedéskutató, aki ellenszerként döntéstervezést és tudós gondolkodást ajánl.
Egy új kutatás szerint nagyon is megéri társasozni, a játékok ugyanis segítenek megőrizni a mentális fittséget. A kártyajátékok szintén jót tesznek az agynak.
A kisbabákat nem lehet megkérdezni a tudásukról, de a csecsemőkutatóknak sikerül megkerülniük ezt a korlátot. Hogyan tanulnak a kisgyerekek másoktól? Miben különbözik a másoktól szerzett tudás az egyénileg tanulttól? A CEU következő rendezvényén, április 25-én a legnagyobbaktól tudhatjuk meg, mi van a legkisebbek fejében.
A modern agykutatás vizsgálatai alapján ma már egyértelműen tudjuk, hogy a jobb és a bal agyféltekénk különböző funkciókra specializálódott. Míg a jobb félteke az érzelmek, művész-kreatív készségek székhelye, addig a bal félteke irányítja a beszédkészséget, a logikai, matematikai funkciókat.
Az internet megváltoztatta információszerzésünk módját, és ezzel együtt agyunkat is. Egyesek szerint semmi különös nincs abban, hogy elménk alkalmazkodik a megváltozott körülményekhez, mások szerint viszont pótolhatatlan emberi képességeinket áldozzuk fel.
A hiénák értelmi szintje eléri az emberszabású majmokét: még számolni is képesek - állítják brit kutatók.
Ha a húsz évvel ezelőtti rendszerváltás idején bevezetik az alapvető szerkezeti reformokat, Magyarország fel tudott volna zárkózni a fejlett nyugati társadalmak szintjére. A politikai elit azonban reformok helyett ígérgetésekbe kezdett – állítja a 85 éves Vitányi Iván, az MSZP egyik alapítója, a Demokratikus Charta egykori szóvivője e a hvg.hu-nak adott interjúban.
Brit – pontosabban skót – tudósok az Aberdeeni Egyetemen „hihetetlen” eredményre jutottak kísérleteik során: testünk is részt vesz ugyanis szerintük a gondolkodásban. Ha a jövőre tekintünk előre, akkor például egy kicsit előredőlünk, ha pedig a múltra emlékezünk, akkor egy kicsit hátra. Ennél érdekesebb kísérletek is voltak korábban, amelyeket most a New York Times összegzett.
A Lenovo közzétette első Think Reportját, amelyben kritikai szempontok mentén vizsgálja, hogyan befolyásolják a mai társadalmi kihívások a globális termelékenységet és viselkedést. A jelentés szerint napjainkban a gondolkodás gátolt, és a válaszadók saját bevallása szerint világszerte naponta nagyjából két óra termelékenységveszteséget jelent az, hogy képtelenek céltudatosan gondolkodni. Ennek oka elsősorban a kiégés, a stressz és a mentális fáradtság, amelyet az elmúlt két év óriási társadalmi változásai miatt tapasztalnak.
Sokat rágódik a múltbeli hibáin? Szívesen pihen otthon, vagy inkább a szabadban szeret lenni? Jó fejszámoló, szereti a társaságot, sokat olvas? Az Androidra vagy az iPhone-ra esküszik? Egy sor hasonló kérdés megválaszolása után ez az angol nyelvű teszt megsaccolja, hogy hány szálakékban női, hány százalékban férfi a gondolkodása.
A Little Rock-i Arkansas Egyetem pszichológia professzora a minneapolisi Sleep 2011 konferencián arról számolt be, hogy az álmosság negatív hatással van a kedélyállapotra, és rontja az érzelem és a gondolkodás integrációját erkölcsi ítéletek meghozatalakor.
A jövő teljesen megújult elmét kíván. A bal agyfélteke által irányított érzelemmentes, számfaló, részleteket látó, lineáris gondolkodás helyett, a jobb agyfélteke által vezérelt fejlett alkotó- és kapcsolatteremtő képességre lesz szükségünk. ...
A XVI. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál kapcsán Magyarországra látogatott a laterális gondolkodás atyjaként ismert pszichiáter, a máltai Edward de Bono professzor. A vizit kapcsán lehetőségünk nyílt beszélgetni a nemzetközileg elismert szakemberrel, akinek módszereit egyaránt alkalmazzák az oktatásban, kutatásban, sőt az államigazgatásban is.
