David Mastin pszichológia professzor elmondta, hogy kutatása során első alkalommal vizsgálta azokat a gondolatokat, amelyek az álmosság tüneteit kísérhetik. A kutató szerint az eredmények gyakorlati következményekkel járhatnak a kapcsolatokra, például a munkahelyi interakciókra és a teljesítményértékelésekre. A tanulmány újabb részleteket tár fel a társadalmi döntéshozásról is.

Az álmosabb munkatársak nagyobb valószínűséggel gondolkodnak arról, mit csinálhattak volna a többiek jobban. Az eredmények arra utalnak, hogy az álmosság negatív hatást gyakorol a kedélyállapotra, és rontja az érzelem és gondolkodás integrálását erkölcsi ítéletek meghozatalakor.

„Minél álmosabb valaki, annál nagyobb valószínűséggel foglalkozik a mi lett volna, ha… típusú gondolatokkal, és több gondolatot fordít az áthárított agresszióra” – számolt be Mastin. A korábbi tanulmányok azt mutatták, hogy a mi lett volna, ha… típusú gondolkodást folytató emberek motiváltabbak és analitikusabbak lehetnek. Az új kutatás eredményei azonban arra utalnak, hogy az álmosság fokozza az ilyen típusú gondolkodás negatív aspektusait. Röviden, minél álmosabb valaki, annál nagyobb a valószínűsége, hogy dühösen kezd gondolkodni arról, mit kellett volna másoknak tenni.