Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
A Dzsingisz kán vezetői módszerének titkai különösen érdekes kérdéseket tárgyal: Lehet-e Dzsingisz kán az élet bármely területén vezetői pozíciót betöltőknek példaképe? Milyen tanulsággal szolgálhat a rettegett hódító a modern vezetéselmélet számára?
A jövő teljesen megújult elmét kíván. A bal agyfélteke által irányított érzelemmentes, számfaló, részleteket látó, lineáris gondolkodás helyett, a jobb agyfélteke által vezérelt fejlett alkotó- és kapcsolatteremtő képességre lesz szükségünk. ...
Ma a csapatmunka a versenyképesség egyik legmeghatározóbb tényezője. Ha mindenkit rá tudunk venni, hogy egy irányba evezzen, megszerezhetjük a vezetést bármelyik iparágban, bármely piacon, bármikor, bármilyen versenytárssal szemben.
Háromfajta ember létezik: a levélemberek, akik csak a leveleket veszik észre; a faemberek, akik a leveleket és a fákat egyaránt meglátják; és az erdőemberek, akik átlátják, hogy az erdő levelekből és fákból áll össze, sőt, azt is, hogy számtalan különböző erdő van. Julia Middleton, a Hatáskörön túl című könyv szerzője úgy gondolja, a mai világban erdőember típusú vezetőkre van szükség, akik korlátaikon túllépve, összefogva valódi változásokat indíthatnak el. A HVG kiadásában most magyarul megjelent könyvében azt taglalja, hogyan lehet ilyen vezetővé válni.
A nemrégiben elhunyt Krály Béla halálhíre miatt egy ország rendült meg. Vezérezredes katonaként, országgyűlési képviselőként, történészként emberségével, bölcsességével és higgadtságával sok mindent tett azért, hogy méltón és tisztességgel őrizhessük 1956 emlékét.
A gyerekektől sok mindent tanulhatunk, amit a vezetői munkánk során hasznosíthatunk – a gyereknevelés és a menedzsment ugyanúgy emberekről szól, és vannak olyan módszerek és technikák, amelyek mindkét esetben alkalmazhatók.
"Minden reklám, sőt minden dolog egy ötlettel kezdődik. Az új ötlet a haladás motorja, a változás mozgatórugója, a változatosság forrása” – állítja Jack Foster.
A HVG újságírói a világ számos pontján találkoztak ember építette határfalakkal, és munkájuk során legalább ennyiszer szembesültek láthatatlan falakkal. Ám van ezeknek az épített határoknak egy közös vonásuk: egyetlenegy olyan masszív válaszfal sem épült még a történelemben – bármit is tervezett az építtetőjük –, amely idővel le ne omlana.
Hogyan és mennyit csippenthetünk le a költségeinkből, hogy az még ne fájjon? Hogyan egyeztethetjük össze cégünk költséggazdálkodását és növekedési stratégiáját? Hogyan tudunk a legújabb kihívásoknak eleget tenni?
Az iszlám sokak számára ma is rejtély. Bernard Lewis és Buntzie Ellis Churchill e könyve az iszlámot vizsgálja: miben hisznek követői, hogyan alakította őket, gazdag és sokszínű kultúrájukat és politikájukat a vallásuk az elmúlt több mint 14 században.
A magyar kis- és középvállalkozások helyzete enyhén szólva nem túl bíztató. A multik országa lettünk! De talán lehet és érdemes valamit tanulni tőlük! Biztos vagyok benne, hogy a multik tapasztalatainak, ismereteinek, technikáinak nagy része a kisebb vállalkozásoknál is hasznosítható.
A bennünk rejlő vezető megmutatja, hogyan fedezzük fel és tudatosítsuk magunkban mindazt, ami valóban egyedi és értékes bennünk, hogyan tárjuk fel rejtett belső céljainkat, hogyan nézzünk szembe félelmeinkkel és szedjük össze erőnket...
Susan Greenfield, a tudományos pályája elismeréseként bárói rangot kapott brit agykutató három forgatókönyvet vázol fel letehetetlenül érdekes és kulcsszerűen fontos könyvében. Megkockáztathatjuk a jóslatot, hogy az Identitás a XXI. században feltehetően a következő korszak kulcsműve lehet.
Természetesen van, akinek a főnöke egy angyal, de a tapasztalatok szerint ez a ritkább. Sokkal gyakrabban halljuk azt, hogy valaki így panaszkodik közvetlen felettesére: „Túlhajszol!”; „Semmibe vesz!”; „Nem hagy érvényesülni!”
Képzeljük el, hogy valamit azonnal meg kellett oldanunk, egy ragyogó ötletet vár tőlünk a főnök, de a világon semmi nem jut eszünkbe… Ilyenkor kellene valami, ami meggyújtja azt a bizonyos szikrát…
Fedezzük fel, hogyan keressünk több pénzt, és hogyan állítsuk szolgálatunkba – derítsük ki, hogy vagyonunk megteremtésével miként teljesíthetjük ki a személyiségünkben rejlő lehetőségeket, és érhetjük el a lelki nyugalmat.
Korunkban mindinkább ráébredünk, hogy anyagi biztonság keresése önmagában nem kielégítő, és még az érzelmi biztonság vagy a hatalmas tudás sem teheti teljessé életünket – az a sorsunk, hogy az úgynevezett végső kérdésekre keressünk válaszokat. Személyes fejlődésünk paradoxona abban áll, hogy általa önmagunkon túlra juthatunk el. Az igazán fontos dolgok mindennapos gondjaink körén kívül találhatóak.
Vitézy Dávidnak mániája a városüzemeltetés. Jól teszi Budapest, ha megbecsüli az ilyen embert – írja a főpolgármester-helyettesekről szóló játszma kapcsán szerzőnk.