Megmérték, kiderült: napjainkban „a gondolkodás gátolt”

A Lenovo a népszerű ThinkPad laptopmárkája bemutatkozásának 30. évfordulója alkalmából globális kutatást végzett a gondolkodási szokások megértése, a gondolkodási hiányosságok azonosítása és az emberiség jövőjét jobbá tevő új, technológián keresztüli gondolkodásmódok feltárása érdekében. 5768 embert kérdeztek meg az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Németországban és Japánban. A vizsgálat célja az volt, hogy a „valódi gondolkodás” fontosságára hívják fel a munkavállalók figyelmét, és lehetővé tegyék, hogy a munkaerő intelligensebben, együttműködőbben – és kevésbé zavaróan – használja a technológiát annak érdekében, hogy az ne vonja el a figyelmet az élet megélésétől és a boldogulástól.

„Megdöbbentő látni, hogy az emberek világszerte úgy érzik, hogy a társadalmi fejlődés veszélyben van a valódi gondolkodás hiánya miatt. A megkérdezettek 80 százaléka úgy véli, hogy társadalmi szinten a gondolkodás új forradalmára van szükségünk” – nyilatkozta Emily Ketchen, a Lenovo intelligens eszközökért felelős csoportjának alelnöke és marketingigazgatója.

A gondolkodási rés

A 2022-es Think Report válaszadói nagyrészt úgy érzik, hogy az elmúlt néhány év külső eseményei – így a Covid-járvány és a gazdasági zavarok – hozzájárulnak a figyelemeltereléshez, a multitasking terjedéséhez és a fáradtsághoz, ami tovább rontja a gondolkodásuk minőségét.

A válaszadók mindössze 34 százaléka mondta, hogy gondolkodási idejének teljes egésze vagy legnagyobb részét tiszta, mély és produktív gondolkodással tölti.

Az informatikai döntéshozók 75 százaléka világszerte azt állítja, hogy kollégáiknak nagyon vagy valamennyire gondot okoz a tiszta és produktív gondolkodás.

A megkérdezettek 64 százaléka úgy érzi, hogy a gyakorlatias vagy „túlélési” gondolkodásra támaszkodik, és a gyors gondolkodás és a többfeladatú gondolkodás képessége rendkívül vagy nagyon fontos – ez azonban az innovatív és cselekvőképes gondolkodás hiányát eredményezi, amely hatással lehet a fejlődésre.

Ezzel párhuzamosan a válaszadók többsége úgy érzi, hogy a helyzet nem javul – előrejelzéseik szerint életük nem lesz könnyebb vagy kevésbé stresszes a következő néhány évben sem.

A válaszadók nagy részének nehézséget okoz a jobb gondolkodás elérése, noha pozitív asszociációkat kapcsolnak a jobb gondolkodáshoz, és értik a magasabb rendű gondolkodással járó előnyöket.

Miközben az emberek elismerik a jobb gondolkodás erejét, a produktív gondolkodás ideje régiónként nagyon eltérő és nem mindig igazodik a hagyományos, kilenctől-ötig munkanaphoz.

A megkérdezett amerikaiak 37 százaléka, az Egyesült Királyságban pedig a válaszadók 24 százaléka a késő esti vagy kora reggeli órákat preferálja a produktív gondolkodásra. A japán válaszadók negyede a délelőtti órákat részesíti előnyben. Ezzel szemben a németek 35 százaléka esténként gondolkodik tisztábban.

Kiderítették: ebben más az agyuk a pszichopatáknak

Megtalálták a kutatók azt az agyi rendellenességet, ami magyarázatot adhat arra, miért válik valaki pszichopatává.

A megkérdezettek mindenhol úgy vélik, hogy a jobb gondolkodáshoz a csendes környezet a legfontosabb – az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban és Németországban a válaszadók szerint a zajszűrő technológiák a leghatékonyabbak az elmélyültebb gondolkodás elősegítésére.

Belép a technológia

A válaszadók szerint a jobb gondolkodást a kommunikációs és együttműködési technológiák fejlődése segíti a leghasznosabban. Emellett a technológia célzottabb használatának megtanulása – beleértve bizonyos határok kijelölését, a zavaró tényezők korlátozását és az információáramlat csökkentését – szintén segíthet a jobb gondolkodási szokások kialakításában.

Egy tudóscsapat kísérlettel igazolta: bízzon bennük, tegye el a telefonját 20 percre - jó lesz

Egy tudóscsapat szerint az emberek többsége alábecsüli, mennyire élvezetes is tud lenni a mai világban az, ha valaki néhány percre tényleg kikapcsol.

A megkérdezett üzleti végfelhasználók kétharmada keres információt arról, hogy a technológia hogyan segíthet a tiszta, mély és produktív gondolkodásban. Emellett a lakosság egészéhez képest nagyobb hajlandóságot mutatnak arra, hogy átértékeljék a technológiával való kapcsolatukat.

Az Egyesült Államokban a válaszadók 39 százaléka szabna határokat a technológia használatának, például egy hangszeren való játékra vagy edzésre szánt idő keretéig.

A megkérdezett informatikai döntéshozók túlnyomórészt optimisták azzal kapcsolatban, hogy munkatársaik milyen technológiához férnek hozzá, és hogy ezek hogyan teszik lehetővé a munkavállalók és a szervezetek számára a tiszta gondolkodást. Legyen szó a szoros határidők betartásáról, az üzleti gondolkodók találkozásáról vagy a feltalálás lehetőségéről – a megkérdezettek több mint 60 százaléka úgy véli, hogy a technológia segíti az egyének kritikus, reflektív, együttműködő, kiterjesztő/felfedező és/vagy új típusú gondolkodását.

Összességében a válaszadók szerint a jobb gondolkodásnak hosszú távú hatásai vannak. A megkérdezettek többsége egyetért azzal, hogy a jobb gondolkodás kollektíven szolgálná az emberiség javát és közelebb vinné az emberiség és a társadalom előtt álló kihívások megoldásához.

Az Egyesült Államokban a megkérdezettek 62 százaléka, az Egyesült Királyságban 54 százaléka, Németországban pedig 52 százaléka gondolja azt, hogy társadalmunk kedvesebb lenne, ha több tiszta, mély és produktív gondolkodást folytatnánk.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.