Kiberbiztonság: Meddig kell elkészülnie a kötelező auditnak?
A kiberbiztonsági követelmények teljesítése érdekében további fél év felkészülési időt kaptak az érintett szervezetek.
„Nagyon kényelmes volt az európaiak számára, hogy az elmúlt 30 évben a GDP legfeljebb 1 százalékát fordították a hadiiparra” – mondta a legnagyobb német hadiipari beszállító, a Rheinmetall vezetője a Financial Timesnak.
Emiatt azon sem kell csodálkozni, hogy az Egyesült Államok és Oroszország a „gyerekasztalhoz” ültette az európai vezetőket, azaz gyakorlatilag teljesen kihagyják őket az orosz–ukrán háború lezárását célzó rendezési folyamatból (az orosz és az amerikai küldöttség jelenleg is Szaúd-Arábiában tárgyal az EU és Ukrajna képviselői nélkül).
„Ha a szülők vacsoráznak, a gyerekeknek egy másik asztalnál kell ülniük” – mondta Papperger. – „Az Egyesült Államok Oroszországgal tárgyal, és egyetlen európai sincs az asztalnál – teljesen egyértelművé vált, hogy az európaiak a gyerekek” – tette hozzá a lapnak a Müncheni Biztonsági Konferencia helyszínén adott interjúban.
Az EU összesített védelmi kiadásai a hivatalos adatok szerint 2021 és 2024 között 30 százalékkal nőttek a GDP 1,9 százalékára, Papperger kiszólása az 1 százalékról tehát nem teljesen állja meg a helyét. Ugyanakkor Donald Trump (miközben fennáll a veszélye, hogy az USA jelentősen csökkenti szerepvállalását Európában) 5 százalékot akar minden NATO-tagállamtól, amire Orbán Viktor úgy reagált, hogy „az tüdőn lövi a magyar gazdaságot, megfektet minket, akkor az egy fél hadigazdálkodás” – noha Magyarország bizonyos tekintetben eminens tanulónak számít a NATO-n belül.
Nem hivatalos információk szerint Trump a 3,5 százalékkal is kiegyezne, abban az esetben, ha a NATO európai tagállamai közös katonai projekteket indítanak és jelentős, általános fegyverkezésbe kezdenek. Ez azonban még mindig magasabb, mint a jelenlegi 2 százalékos cél (amely valójában inkább alsó határ, mint kívánatos plafon), amelyet a 32 tag közül 23 teljesít.
Papperger úgy véli: a fegyverkezés iránti igény egy esetleges tűzszünet vagy békekötés esetén is magas maradna Európában, mivel „az európaiaknak és az ukránoknak nincs semmilyen tartalékuk”. Hangot adott kétségeinek is afelől, hogy Donald Trump béketárgyalásai hatására Vlagyimir Putyin orosz elnök „abbahagyná a tüzelést”.
Nem rejtette véka alá azt sem, hogy a vállalata sokat profitálhatna abból, ha Európa valóban elkezdene fegyverkezni. Arra számít, hogy a február 23-i előrehozott németországi választások után az új kormány lazítani fog a szigorú adósságféken, hogy megnövelhessék a védelmi kiadások mértékét.
Szárnyalnak a hadiipari cégek
Mint arról a HVG is beszámolt, hétfőn a védelmi és repülőgépipari részvényeket tömörítő mutató 4,6 százalékos növekedéssel történelmi csúcsra ért. Az index értéke több mint kétszeresére nőtt azóta, hogy Oroszország három évvel ezelőtt megtámadta Ukrajnát.
A befektetők is visszhangozzák Papperger véleményét: arra számítanak, hogy az iparág nyeresége továbbra is jelentősen növekedni fog, mivel véleményük szerint az alacsony védelmi kiadások hosszú időszaka véget ért, és intenzív fegyverkezési hullám veszi kezdetét.
„Ha az európai védelmi kiadások megközelítik Trump 5 százalékos GDP-arányos célját, az olyan európai védelmi vállalatok, mint a Rheinmetall, a SAAB, a BAE Systems, a Thyssenkrupp és a Thales jelentősen meghosszabbíthatják az éjszaka során elért nyereségüket” – mondta Tony Sycamore, az IG Markets sydney-i elemzője.
