Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
Házkutatást tartottak a nyomozók a Thales irodáiban Franciaországban, Hollandiában és Spanyolországban az elmúlt héten, mert komoly korrupciós gyanú merült fel a hadiipari cégnél.
A Thales, amelynek üzleti forgalma meghaladta a 18 milliárd eurót a tavalyi évben, a gyanú szerint rendszeresen megvesztegetett döntéshozókat annak érdekében, hogy az ő termékét válasszák. Dél-Afrikában Jacob Zuma exelnök ellen emiatt korrupciós vizsgálat is folyik.
Brazíliának 5,2 milliárd euróért épített négy tengeralattjárót a Thales, a döntéshozókat itt is jelentős összegekkel befolyásolhatták. A brazilokkal kötött szerződés előirányozza egy egész flottatámaszpont építését Rio de Janeiro államban. Ebben az ügyben már 2023 óta vizsgálódnak a nyomozók.
Mi történt?
Nicolas Sarkozy, Franciaország elnöke 2008-ban négy Scorpene típusú tengeralattjáró szállításáról állapodott meg a brazil vezetőkkel. A négy tengeralattjáróból, amelyeket a Thales épített, hármat már le is szállítottak Brazíliának.
A baj az, hogy a Thales malajziai tengeralattjáró-üzlete is korrupciós vizsgálat alatt áll, pedig elég régi, 2002-es üzletről van szó.
Ezzel még nincs vége a Thales korrupciós listájának: a nyomozók megvesztegetést gyanítanak egy indiai üzlet mögött is, amelyben a francia cég vállalta India Mirage harci repülőgépflottájának felújítását.
Mi lesz most?
A vizsgálatot az Eurojust felügyelete alatt végzik, ez az Európai Unió jogi szervezete, amely összehangolja a tagállamok bűnügyi rendőrségeinek együttműködését.
A Thales bűnlajstromán nemcsak korrupció szerepel, hanem pénzmosás is, valamint bűnszövetkezet alakítása állami pénzek lenyúlására.
A végső döntést a vizsgálat ügyében Párizsban mondják ki a vizsgálóbírók, akik korábban már Sarkozy volt elnök több korrupciós ügyét is vizsgálták: ezek közül a leghíresebb az, amely Kadhafi líbiai elnök 5 millió eurós kampányfinanszírozását, illetve a katari futball-világbajnokság megszerzését érinti. Sarkozy ellen jogerős bíróság ítélet van, amely értelmében börtönbe kellene vonulnia, de a magyar származású francia politikus természetesen fellebbezett. Ha mégiscsak börtönbe kellene vonulnia Nicolas Sarkozynek, akkor ő lenne az első köztársasági elnök, aki így fejezi be politikai pályafutását Franciaországban.
