Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
A lap hadiipari forrása szerint minden fegyverüzlet politika, ha NATO-tagállamoknak akarnánk lőszert, fegyvert eladni, aligha sikerülne, mert ők nem lehetőséget, hanem kockázati tényezőt látnak Orbán Viktor Magyarországában.
A potenciális nyugati vevőkörben kockázati tényezőként tekintenek minden, Magyarországgal folytatott védelmi üzletre az Orbán-kormánynál érezhető erős orosz befolyás miatt, magyarázta a Népszavának egy hadiipari szakmai forrás.
A lap szerdai számában megjelent összesítés szerint, bár a kormánypropaganda szerint felpörgött a hazai hadiipar, több minden jelzi, hogy ez nem igaz. Szakmai forrásaik szerint aggasztó, hogy nincsenek hírek exportmegrendelésekről, nem látszik, hogy kapkodnának a majdan legyártandó „high-tech magyar fegyverek, harci eszközök” után. A Népszava forrásai szerint nem kérdés, hogy ha lennének megrendelések, már azokkal lenne tele a kormány propagandasajtója.
Emlékezetes, hogy a Zalaegerszegen gyártott első Lynx harckocsit kétszer adták át, vagy egy másik verzió szerint az nem is fél éve készült el, hanem csak most, a második átadó idején. A Népszava forrásai szerint inkább az utóbbiról lehetett szó, a Lynxek gyártása a szakemberhiány miatt belassulhatott. Úgy tudják, azok, akik alkalmasak egy ilyen gyártókapacitás menedzselésére, sorra nemet mondtak a kormány megkeresésére, mert bizonytalannak látták az üzem jövőjét: a hazai gyár évi 100 Lynxet tud legyártani, de ha nem jön exportmegrendelés, hamar kipörög az a Rheinmetallal kötött szerződés, amely alapján a Magyar Honvédségnek 172 Lynx támogató járművet gyártanak.
A Népszava forrásai szerint nem is nagyon lehet új megrendelésekre számítani, mert a zalaegerszegi modell a Rheinmetall rendes exportüzemmódja, ők eddig is úgy kötöttek harcjárművekre szerződést, hogy gyártósort is adtak mellé, így helyben gyártják le a megrendelt tételt. Így lesz a várhatóan jövőre induló kijevi üzemnél is, szóval Magyarország akkor sem tud majd pl. Ukrajnának Lynxet eladni, ha megváltozna Orbán Viktor oroszbarát politikája.
A várpalotai lőszergyár jövője is ködös. A gyáravatón Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter azt mondta, az itt előállítandó 30 milliméteres lövedékek nemcsak a Lynxekkel, de sok NATO-s harcjármű fegyverzetével is kompatibilis lesznek, vagyis mehetnek majd exportra is. A miniszter azt is elmondta, a gyár bővítés után 120 és 155 milliméteres lőszereket is előállít majd.
Itt a források rámutatnak: ha a kormány nem akarja fegyverekkel segíteni Ukrajnát, akkor ez a kapacitás a honvédség ellátására feleslegesen sok, ha pedig az a koncepció, hogy a NATO-nak adnánk el a lőszert, akkor a kormány „lábon lőtte magát”, mert eleve azzal kalkulált, hogy közvetve, de a német–magyar muníció az ukrán frontra kerülhetne.
Az exportmegrendelések hiányát a források szerint csak részben okozza az, hogy a hazai védelmi ipar még kezdeti stádiumban van, annak az is oka, hogy az Orbán-kormány a Nyugat felé elszigetelődött az oroszbarát politikája miatt. A Népszava forrása szerint „minden fegyverüzlet politika”, Magyarországnak már bejáratott amerikai, német, brit kínálattal kell versenyeznie, ezek a megállapodások pedig elsősorban politikai szövetségek farvizén köttetnek.
Ezek hosszú távú, bizalmi együttműködések, folyamatos szakembercsere, technológiatranszfer van a két fél között. NATO-viszonylatban ezt gyakorlatilag lehetetlenné teszi a hazai orosz befolyás, a potenciális nyugati vevőkörben nem lehetőségként, hanem kockázati tényezőként tekintenek minden, Magyarországgal folytatott védelmi üzletre.
Emellett a kormány elképzelése, hogy rövid úton a hazai fegyvergyártás lesz az egyik gazdasági húzóágazat, illúzió volt, mert a forrás szerint ebben a szegmensben hosszas a piacépítés, egy miénknél jobb politikai imázzsal, nagyobb érdekérvényesítő képességgel és évtizedes hadiipari hagyományokkal rendelkező kabinetnek sem könnyű új terméket piacra dobni.
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Az eszközökre, ingatlanokra és a működéssel összefüggő károkra is kiterjedhet a céges biztosítás, de jól kell szerződni.
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
A forint árfolyamingadozása feladja a leckét – különösen, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Míg sokak szerint az EU a lehető legtöbbet hozta ki a helyzetből, és ami a legfontosabb, elkerülte a vámháborút, a francia miniszterelnök azt mondta, „sötét nap ez, amikor a szabad világ szövetsége beletörődik az engedelmességbe”.
A kedvezményt továbbra is életkortól függetlenül biztosítja a kormány.