Barabási Albert-László akkor vág bele egy kutatásba, ha úgy érzi, hogy bostoni laborja egyedi módon tudja azt megközelíteni és potenciális áttörésre lehet számítani. A nemzetközi hírű tudós az orvoslás és a fizikai hálózatok mellett újabban a képzőművészeti folyamatok adatalapú megközelítése iránt is érdeklődik.
Az információmorzsák önmagukban sokszor értelmetlenek, de ha összerakjuk, összekapcsoljuk őket, akkor sémákra lelhetünk. A feldolgozott adatok révén hálózatok, összefüggések mutathatnak rá a valóság rejtett folyamataira. Azt, hogy fontos-e a művészek, a művészeti intézmények számára az adat, az adatvezéreltség és a hálózatkutatás, jól mutatja, hogy a 19. Velencei Nemzetközi Építészeti Biennálé idei „arculatát” egy adatvezérelt kutatás és annak online platformja adja, amelyet Barabási Albert-László és csapata készített el. Ez a Giardini Központi Pavilonjának homlokzatát helyettesíti, az ugyanis felújítása miatt zárva tart.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos-ismeretterjesztő oldalán jelent meg Kaderják Dániel és a ChatGPT közös írása a hálózattudományról.
Az ételen keresztül a szervezetünkbe bejutó molekuláktól a Covid kezelésére hatékony gyógyszerekig, a művészi intézményrendszerek és digitális műtárgypiac hálózatától egy új művészeti ág, a data art létrehozásáig a társadalom, a tudomány, a művészet izgalmas területeit is behálózza a fizikus, hálózatkutató Barabási Albert-László munkássága. Interjú.
A hálózatkutató szerint az éhbér nem ad jövőképet a tanároknak. Barabási Albert-László úgy tervezi, még hónapokig Magyarországon marad, itt kutat, amerikai csoportját is innen vezeti.
Még szó sem volt a járványról, amikor kitalálták, hogy a Ludwig Múzeum világpremieren mutatja be a világhírű magyar hálózatkutató 20 évnyi munkájának vizualizációját. Ám mivel a járványok terjedésének kutatása is Barabási szakterületéhez tartozik, így a koronavírus központi szerepet kapott ezen a művészeti tárlaton.
Az EdisonKids őszi kihívására 10 és 16 év közötti gyerekek, fiatalok munkáit várják. A cél a tudomány korszerű és kreatív népszerűsítése.
Barabási Albert-László hálózatkutató több potenciális hatóanyagot is azonosított csapatával, amelyek segíthetnek a koronavírus-betegek kezelésében.
Barabási Albert-László legfrissebb Facebook-bejegyzése szerint hálózatkutatási módszerek segítségével sikerült összeállítani azon gyógyszerek listáját, melyeknél esély mutatkozik arra, hogy hatékonyan kezelhető velük a koronavírus.
Jordán Ferenc hálózatkutató biológus szerint fájdalmas időszak jön, de muszáj tanulnunk belőle, mert ha nem, ennél is durvább vírusok jönnek.
A Ludwig Múzeum nagyon érzi a korszellemet. 2020-ban egy internettől megfosztott világ víziójával, egy a slow life szemléletmódról szóló kiállítással, valamint Barabási Albert-László adatvizualizációival igyekszik bevonzani a közönséget.
A közleményben még ott volt az intézmény neve, az erről szóló hírben már nem.
Magyar hálózatkutatók nyertek az unió egyik legrangosabb alapkutatási pályázatán.
Kertész János a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából tartott volna előadást.
Az MTA külső tagja, a hálózatkutató Barabási Albert-László is felkerült a kormányközeli Figyelőben közölt, úgynevezett "Soros-listára".
Ismét megszólalt Barabási Albert-László a CEU ügyében.
A hálózatkutatás hatásos eszközt ad a korrupcióval, a terrorizmussal és a járványokkal szembeni harchoz is – állítja az új tudományág úttörőjének számító Barabási Albert-László.
Végigsöpört a földgolyón a párizsi terrorista támadások híre, az utóhatásuk pedig példátlan biztonsági intézkedések, politikai és hadászati döntések születése volt. A terrorizmus a médián keresztül replikálódik, és úgy viselkedik, mint egy vírus. Vagy egy mém.
Meg tudjuk jósolni egy telefonhálózat terhelhetőségét, a vírusok, a terrorizmus terjedését éppúgy, mint egy művész alkotói periódusát vagy a szexuális kapcsolataink gyakoriságát. Ez nem valami humbug, hanem szigorúan tudományos tény. Barabási Albert-László hálózatkutatóval beszélgettünk, akinek a Villanások című könyvéből készült ismeretterjesztő filmsorozatot péntektől vetíti a Spektrum.
Tizenkilenc kattintással összekapcsolható bármely két oldal az interneten - állítja Barabási Albert-László magyar fizikus, hálózatkutató, a bostoni Északkeleti Egyetem és a Harvard Egyetem professzora, az MTA külső tagja, aki kutatási eredményeit a Philosophical Transactions of Royal Society című szakfolyóirat hétfőn megjelent számában ismertette.
