Dercsényi Dávid
Dercsényi Dávid
Tetszett a cikk?

Végigsöpört a földgolyón a párizsi terrorista támadások híre, az utóhatásuk pedig példátlan biztonsági intézkedések, politikai és hadászati döntések születése volt. A terrorizmus a médián keresztül replikálódik, és úgy viselkedik, mint egy vírus. Vagy egy mém.

Új járvány söpör végig a világon, a félelem járványa. A párizsi (mali, bejrúti, egyiptomi) merényletek után a világon mindenhol torát üli a terrortámadástól való félelem. Amerikában, ahogy egy kutatás kimutatta, megemelkedett azok száma, akik szerint az elkövetkező hónapokban terrortámadás áldozata lehet az ország – az áprilisi 44%-ról 69%-ra, amely akkora érték, mint Oszama bin Laden meggyilkolása után volt, amikor bosszútól tartottak. A terrorizmus a második, az ISIS pedig a harmadik legfontosabb problémája Amerikának, két hete még a kanyarban sem voltak. (Közben Obama elnök megpróbálja a mai hálaadás ünnepe miatt aggódókat lecsillapítani.) Természetesen megnőtt azok száma, akik szerint az országba esetlegesen érkező menekültek nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek, és szigorúbb ellenőrzésen kellene átesniük. És teret nyert az a vélemény is, hogy Szíriában és Irakban szárazföldi csapatokat kellene telepíteni az ISIS legyőzésére, a bombázások nem lesznek elegendők.

Mindeközben az amerikai Külügyminisztérium kiadott egy ajánlást, hogy az amerikai állampolgárok készüljenek fel bármilyen eshetőségre, mivel az ISIS, a Boko Haram, az al-Kaida terrorhulláma folytatódni fog, és bárhol lecsaphat – ilyen figyelmeztetést az USA nagyon ritkán ad ki. Nagy-Britannia 2025-re 10 ezer fős haderőt hoz létre terroresemények esetére, de még Új-Zélandon is téma az iszlamizmus, bár ott összesen 40 olyan ember él, akinek valamilyen kapcsolata lehet az Iszlám Állammal, őket folyamatosan figyelik.

Mint az influenza

Leírható az egész jelenség a biológia nyelvén is: ahogy az egyes vírusok sem képesek önerőből szaporodni, a terrorista szervezetek sem lennének képesek arra, hogy ideológiájukkal az erőforrásaik és lehetőségeik szűkössége folytán nagy tömegekhez eljussanak. Ehhez az kell, hogy a média szállítómechanizmusát felhasználják, és elültessék a gondolati DNS-t a megrettenő néző fejében. Ahogy a vírus is a megtámadott sejtek DNS-ét módosítja, és úgy szaporodik.

Címlapok a párizsi terror után
©

A influenzavírus működik úgy, hogy egészen addig, amíg képes megfertőzni valakit, addig nem változtatja meg a genetikai szerkezetét. De amikor már nem, akkor mutálódik, és újra fertőzőképessé válik. A vírusellenes gyógyszerek sem szüntetik meg, mert újra rezisztenssé válik.

A vírusok, gének evolúciójának tudománya, a memetika szerint az emberi történelem az élővilághoz hasonlóan gondolati gének küzdelme. (A mém meghatározása: „a gondolatok legkisebb önmagukban is értelmes részei, amelyek főleg utánzás révén terjednek az egyik emberi agyból a másikba”.) Úgy tűnik, jelenleg épp vírustámadást él át az emberiség, az Iszlám Államnak sikerült szétszórnia az ideológiai génjeit a világban. A megtámadott politikai közösségek megpróbálnak védekezni, de ez elég érdekes jelenség: miközben folyamatosan halljuk, hogy nem szabad a félelemnek teret engedni, és aki fél, aki általánosít, az az IÁ győzelmén dolgozik, az emberiség a túlélés ösztönének megfelelően megijed, és reagál. Mérő László pszichológus, memetikai szakértő szerint a terrorizmus és a memetika összekapcsolása feltétlenül értelmes kérdés, amit jó lenne alaposabb tudományos kutatás során tanulmányozni.

A terror ideológiájának a terjedését segíti elő a sajtó, amikor hírt ad az IÁ fenyegetéseiről – a terroristák professzionálisan építenek is erre, amikor egyre durvább és brutálisabb videók és fenyegetések látnak napvilágot.

A terror mint franchise

A Biztonságpolitikai Szemle hasábjain Fábián Ádám jegyez egy tanulmányt a terrorizmusról, amelyben elemzi a jelenséget. Ebben azt írja, hogy a terrorizmus olcsó és hatékony a hagyományos hadviseléshez képest. A médiafigyelem miatt a terrorszervezetek hatékonyan tudják közfigyelembe juttatni az ideológiájukat, ami rendszerint kiváltja a (túlerőben lévő) ellenség, valamint a közvélemény masszív irtózását és elnyomó válaszreakcióját – ez a logika működtette már a klasszikus terrorista mozgalmakat is. A terror újabb formái sokkal decentralizáltabbak, lazább szerkezetűek, franchise-szerűbbek, bizonyos szempontból atomizáltabbak – ezzel még kiszámíthatatlanabb a terror megjelenése, és még nagyobb a szervezetek félelemkeltő ereje.

Azt mondtuk, a terrorista ideológia akkor mém, ha másokat is rávesz arra, hogy utánozzák, magukévá tegyék. De milyen embertípusra hatnak ezek az ideológiák? Maguk a terroristák személyisége tekintetében nehéz általánosságban beszélni. De vannak bizonyos tipikusan visszatérő jellegzetességek: a terroristának álló személyek általában „agresszívak, belső lélektani folyamataikat externalizálják, narcisztikus jellemek, hajlamosak minden problémára az én-mások közötti szembenállást kivetíteni, hiányos empátiával, leegyszerűsített világképpel rendelkeznek”, ahogy ez olvasható Fábián tanulmányában. Jellemzőek a korábbi frusztrációk és az értéktelenség érzése, ezért a hasonló gondolkodású emberek csoportjához való csatlakozás számukra az egyetlen megoldás arra, hogy úgy érezzék, valamire jók.

A terroristává váláshoz fontos adalék a megfosztottság érzése, a legtöbb esetben ezt az érzést a gazdasági bizonytalanság szüli, a gazdasági tényezőknek való kiszolgáltatottság érzése. Fontos a terrorista csoport ideológiájával való teljes azonosulás, és a világtól való izoláció – ez az összezártság-izoláció kettős segít megoldani a terroristának azt a belső konfliktust, hogy a voltaképpeni irracionális akciót (lásd: öngyilkos merénylet) végrehajtsa. Azaz a terrorista először önmagában egyeduralkodóvá teszi a gyilkos ideológiát, majd a szervezet és a média segítségével ezt a meggyőződést szétszórja a nagyvilágban.

Szaddámot is hálózatkutatók találták meg

A terrorizmus hálózati karaktereire mutatott rá Kertész János hálózatkutató, az ELTE és CEU oktatója. Ismeretes, a hálózatkutatás módszereivel kutatták fel annak idején Szaddám Huszeint, ott is több hálózatot figyeltek meg, és végül nem a várt állami-közigazgatási, hanem a családi hálózat felgöngyölítésével sikerült elfogni a volt iraki diktátort. A madridi 1999-es robbantások elkövetőit is a telefonhívások kutatásával sikerült kézre keríteni.

Katonák Brüsszel belvárosában
©

A hálózatkutatás segít annak pontos megértésében is, hogy terjednek el a terrorista eszmék, amelyek értelemszerűen nem kapnak legális csatornákon erre lehetőséget. Kertész is kiemeli a környezet jelentőségét: a lehetséges terroristajelölt körül elfogy a levegő, a barátok, családtagok részéről nyomás alakul ki, és ezek hatására lép be valaki egy amúgy könnyen irracionálisnak tűnő célokért, és mindenképp irracionális eszközökkel harcoló szervezetbe.

E tudományt mindkét oldal használja, a bűnüldözés éppúgy, mint a terroristák, akik szintén egyre kifinomultabbak, és ugyanúgy megvannak a maguk elemzőik, akik figyelik a digitális hálózatokat, a közösségi oldalakat. Nem véletlenül kérte a napokban a belga rendőrség a brüsszelieket, hogy ne legyen az életük minden percének lenyomata a közösségi médiában, mert ezzel egyfelől segítik a terroristákat, és nehezítik a bűnüldözést – az eredmény ipari mennyiségű macskás mém lett. Ha Párizs szelleme tovább kísért, lehet, hogy ez a magatartás változik, és a közösségi oldalakon is győz az óvatosság.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Ön is tesztelheti: itt a Spotify Stories

Ön is tesztelheti: itt a Spotify Stories

Xantus Barbara most maszkokat árul egy plázában

Xantus Barbara most maszkokat árul egy plázában

Többször is havazni fog a jövő héten

Többször is havazni fog a jövő héten