A 0,1%pontos kamatemelés a bankok által elhelyezett betétekre vonatkozik. Fontos kiemelni, hogy még az emelést követően is mindössze -0,05 % az egy napos betéti kamat. Nem tévedés: negatív érték.

Mégis milyen jelentősége van mindennek?

• Az MNB több mint 7 év után emelt először kamatot. A jegybank már korábban jelezte, hogy az infláció elérte azt a szintet, ahol a kamatok kiigazítása megkezdődhet.
• Minden jegybank számára fontos, hogy lehetőség szerint el tudja kerülni a nagymértékű kamatemeléseket (ezzel ugyanis elkerüli, hogy a gazdaság szereplői hirtelen és kapkodó döntéseket hozzanak). A mai kamatemelés is inkább jelzés értéke miatt fontos.
• Vélhetően az MNB mindent megtesz majd annak érdekében, hogy a 0,9%-os alapkamat szép lassan, időben minél elnyújtottabban emelkedjen majd.
• Jól érzékelhetően mind a lakosság, mind a vállalati hitelfelvevők vonatkozásában az MNB azon célja, hogy mindenki a hosszú távon fix kamatozású hiteleket válassza. A meglévő hitelek esetében pedig szorgalmazza a változó kamatozás hosszú távú kamatozásra váltását.

Fontos tudnivalók hitelfelvevőknek

• A lakáshitelek kamatozása jellemzően három kamatszinthez kötődhet:
  1. BUBOR (változó kamatozású hitelek)
  2. állampapír-hozamok
  3. BIRS (a hosszú távon rögzített kamatozású lakáshitelek)
• Az alapkamat (0,9%) a BUBOR szempontjából fontosabb. Igaz ugyanakkor, hogy már a BUBOR is nagyon rég eltávolodott az alapkamattól. Ma például a 3 hónapos BUBOR értéke 0,13%, azaz sokkal alacsonyabb, mint az alapkamat.
• A BUBOR az elmúlt napokban nem emelkedett, vélhetően a mai bejelentés hatására minimális növekmény bekövetkezik egy héten belül.
• Az 5, 10 és még hosszabb időre fixált kamatozású (kamatperiódusú) lakáshitelek esetében meghatározó állampapíroknál és a BIRS-nél sem látható érdemi elmozdulás az idei évben, sőt inkább csökkenés volt megfigyelhető. A mai MNB döntés hatására első lépésben várhatóan a csökkenő trend vált át stagnálásba.

Hosszabb távon azonban a kilátások egyértelműek: mind a BUBOR, mind az állampapír-hozamok és a BIRS emelkedni fog. Ma csupán egy kérdés nyitott: az emelkedés mértéke és időzítése. Erre azonban még a jósok sem tudnak válaszolni, hiszen itt már a nemzetközi folyamatok is nagymértékben meghatározóak lesznek.

Mit tehetnek a jelenlegi lakáshitellel rendelkezők és az új hitelt felvenni szándékozók?

Az újonnan hitelt felvevők számára egyértelmű, hogy hosszú távon rögzített kamatozást érdemes választani. Személyi kölcsönöknél a bankok 90%-a csak ilyen konstrukciót kínál (azért érdemes biztosra menni és nem belenyúlni a maradék 10%-ba). A lakáshitelek esetében pedig bármennyire is többe kerül a 10 éves kamatrögzítés (kamatperiódus), sokkal inkább ezt érdemes választani.

10 millió Ft lakáshitel felvételénél (20 éves futamidőre, átlagos jövedelem mellett) a következőkkel érdemes számolni:

• változó kamatozású hitel (akár rövid távon emelkedő kamat és törlesztőrészlet): 2,5%-os kamat és 53 000 Ft/hó havi induló törlesztés
• 10 évig fix kamatozású konstrukció: 4,3%-os kamat 62 200 Ft/hó (első 10 évben fix) törlesztőrészlet

A meglévő hitellel rendelkezőknek még most, a kamatemelkedési trend kezdetén érdemes megvizsgálni a korábban aláírt szerződést, és ha változó kamatozást tartalmaz, akkor egy fix kamatozású konstrukcióra lecserélni. Kifejezetten rossz taktika megvárni az érdemi kamatemelkedést, mert akkor már a rögzített kamatozású hitelek is drágábbak lesznek.

Hogyan hat a kamatemelkedés a változó kamatozású hitelekre?

Mint az alábbi ábránkon látható: minél hosszabb (hátralévő) futamidejű a hitelszerződésünk, annál nagyobb mértékben hat a havi törlesztőnkre a kamatemelkedés.

Mi várhat a megtakarításainkra?

A lakossági állampapírok kamata idén már 0,5%ponttal emelkedett, így hirtelen elmozdulásra nem számítunk. A bankbetétek esetében az MNB mai lépése még kevés lesz érdemi emelkedéshez.