A katás adózás előnye, hogy a „főállású” kisvállalkozó 50 ezer Ft megfizetéséért cserébe letudhatja az iparűzési adó kivételével az összes köterhet: a járulékokat, a társasági- és személyi jövedelemadót, valamint a szociális hozzájárulási adót. Ráadásul az adminisztrációs teher is minimális, így akár könyvelőre sincs szükség. Sok katás szembesül azonban azzal, hogy lakáshitel felvételekor nehézségei adódnak, és bár a hitelhez jutás nem lehetetlen, pár dologról mindenképp tudni kell.

Mi számít igazolt jövedelemnek?

Először azt kell tisztázni, hogy katás vállalkozó esetében mi számít igazolt jövedelemnek, hiszen a bankok ez alapján határozzák meg a vállalható hiteltörlesztő nagyságát. A JTM-mutató – jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató – határozza meg, hogy a nettó jövedelemből legfeljebb mekkora részt lehet hiteltörlesztésre fordítani. Ezért nagyon fontos, hogy a katás bevételt hogyan, milyen mértékben fogadják el a bankok.

 Igazolt jövedelemnek minden esetben a NAV jövedelemigazoláson szereplő összeg minősül, ami az adott lezárt évben kiszámlázott összeg 60%-a. Vagyis, ha egy katás vállalkozó havonta 400 000 Ft-ot számlázott 2018-ban, akkor 240 000 Ft (4,8 millió Ft x 60%/12) lesz a havi igazolt jövedelme.

Bonyolít a dolgon, ha nem egyéni vállalkozóról, hanem Betéti Társaságról (Bt.) van szó, aminek minimum két tagja kell, hogy legyen. Ebben az esetben a tagok jövedelme feleződik, vagyis a fenti példánál maradva mindössze 120 000 Ft lesz a NAV igazolás szerinti havi jövedelem. Ez akkor is így van, ha a Bt-ben csak az egyik tag aktív, és a katás jövedelmet valójában teljes egészében ő költi el.

A másik fontos korlátozás, hogy Bt. esetében kizárólag arra a tagra állít ki jövedelemigazolást a NAV, aki be van jelentve, vagyis fizeti maga után a kata összegét. Ennek ellenére a kisadózó tag jövedelmét a számlázott összeg 50%-ának alapján határozzák meg.

Milyen előélet kell a hitelezhetőséghez?

A bankok nagyon különbözőképpen állnak hozzá a kérdéshez:

Vannak bankok, amelyek két teljes lezárt naptári évhez kötik a hitelezhetőséget. (Eszerint legalább 2017. január 1-től kell működnie a vállalkozásnak, ha lakáshitelt venne fel a vállalkozó). Más bankok legalább egy teljes lezárt naptári év meglétéhez ragaszkodnak. (Eszerint 2018. január 1-jén már katás vállalkozásként kellett működnie annak, aki lakáshitelt venne fel.) Néhány pénzintézet megelégszik 12 hónapnyi működéssel is. Ám ebben az esetben kizárólag a lezárt év bevételei szerepelnek majd a NAV jövedelemigazoláson. Ráadásul a bank ezt osztja el 12-vel, és ez alapján számítja ki a figyelembe vett havi jövedelmet.

Sokat számít az okos hitelválasztás

A fentiek alapján már látható, hogy a katás vállalkozások esetében legjobb esetben is a kiszámlázott összeg 60%-a lesz az igazolt jövedelem, ami alapvetően meghatározza a vállalható hiteltörlesztő nagyságát. Sokat múlik ugyanakkor az okos lakáshitel-választáson, mert azonos hitelösszeg esetén is nagyok lehetnek a különbségek. Egy 10 millió Ft-os, 20 éves futamidőre felvett, 10 évre fixált (vagyis alacsony kamatkockázatú) lakáshitel törlesztőjében például csaknem 10 ezer Ft lehet a különbség a legjobb és a legdrágább ajánlat között a Bankmonitor Lakáshitel Kalkulátor adatai szerint.  

Ami a nyugdíjat illeti 

A kormány is felismerte már, hogy a katás vállalkozás egyik hátránya az alacsony nyugdíj. Varga Mihály szerint egyeztetések folynak arról, hogyan lehetne úgy átszabni a rendszert úgy, hogy a katások nyugellátása növekedjen. 

Varga Mihály ma a kisadózó vállalkozások tételes adóját érintő idei jogszabályi változásokról tartott sajtótájékoztatón kijelentette: a Pénzügyminisztérium tárgyal a gazdasági érdekképviseletekkel és a kamarával arról, hogy a katás vállalkozások a jövőben egész évre vonatkozóan szerezzenek nyugdíjjogosultságot – írta az mfor.

Az idei jogszabályi változások egyik legfontosabbika, hogy 2019-től már évi 12 millió forintig választhatják az alanyi áfamentességet a vállalkozások. Mivel a KATA bevételi értékhatára is ennyi, a katások jól ki tudják használni ezt a lehetőséget.

Jelenleg több mint 315 ezer vállalkozó katázik, a szabályok szerint azonban a kata szerint adózók nem jogosultak teljes nyugdíjellátásra, csak tört részt állapítanak meg nekik, nyugdíjkilátásaik Parragh László, a kamara elnökének egy korábbi nyilatkozata szerint kétségbeejtőek. Jelenleg 50 ezer forint adó megfizetése esetén 94 400 forint az ellátások számításának alapja.

Varga válaszában kifejtette: egyeztetést folytatnak a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával arról, hogyan lehet egész évre kiterjesztetten elismerni a nyugdíjjogosultságot ebben a körben. A kamara tavaly javaslatot tett a KATA emelésére, hogy a járulékalap is emelkedjen. Az mfor számításai szerint általánosan 75 ezer forintra kellene emelni a kata összegét ahhoz, hogy teljesüljenek a kamara elvárásai – ezt az összeget egyébként jelenleg is lehet vállalni a magasabb ellátási alap megszerzése érdekében.

Varga megemlítette, hogy még idén az első félévben sor kerül a nyugdíjcélú államkötvény bevezetésére, mely vélhetően a piacinál kedvezőbb, magasabb kamatokat kínál majd. A pénzügyminiszter elmondta, hogy a napokban minden katás vállalkozó elektronikus formában tájékoztató levelet kap a kedvező változásokról az adóhivataltól. Az alanyi mentességet választó katásoknak 2019-ben mindössze egyetlen nyilatkozatot kell benyújtaniuk, de azt is majd csak 2020-ban – közölte a miniszter.