Amikor személyi kölcsönre van szüksége valakinek, akkor szembesül általában csak azzal, hogy a bankok számos olyan elvárást támasztanak az igénylőkkel szemben, amelyek korábban nem okoztak problémát. Az egyik ilyen, hogy feljebb tolták a minimálisan elvárt jövedelem nagyságát, ami alatt nem hiteleznek akkor sem, ha egyébként a jövedelem elbírná a havi törlesztőt.

Jellemző, hogy míg korábban az önálló igénylőktől a minimálbért várták el a bankok, addig most többnyire 150 000 forint a limit. Amennyiben az igénylő megugorja ezt a szintet, akkor a bank megvizsgálja, hogy a jövedelem mekkora havi törlesztőt "bír el". Itt a JTM (jövedelemarányos törlesztőrészlet-mutató) jogszabály a plafon, eszerint 500 ezer forint nettó alatt a törlesztők összege nem haladhatja meg a jövedelem 50 százalékát, míg efölött 60 százaléknál ránt be az adósságfék.

Sokan nem tudják ugyanakkor, hogy meglévő hiteleik – lakáshitel, személyi kölcsön, áruhitel, csok-hitel, Babaváró hitel – törlesztőivel is számolnak ilyenkor, de a hitelkeret 5 százaléka is törlesztőnek minősül, még ha abból egyébként nem használtunk fel egyetlen forintot sem. (Egy 500 ezer forintos hitelkeret emiatt 25 ezer forintos törlesztőnek felel meg.) Ha valaki kezes vagy adóstárs más hitelében, az is csökkenti a hitelfelvételi lehetőségét, ugyanis az ilyen törlesztők felét veszik alapul a JTM-vizsgálatakor.

Ha nem elég az igazolt jövedelme valakinek ahhoz, hogy önállóan kölcsönt kapjon a bankoktól, akkor lehetősége van adóstársat bevonni a szerződésbe, így kettőjük együttes jövedelmét fogják alapul venni. Tudni kell azonban, hogy az adóstárs jövedelmét illetően is van limit, ami többnyire a minimálbér, vagy a már említett 150 ezer forintos alsó határ.

Hiába azonban a megfelelő összegű jövedelem, előfordulhat, hogy a bank mégsem fogadja azt el. Ilyen például a készpénzes és a külföldi jövedelem, amelyeket most nem hiteleznek.