Céges bankkártyák – Hogyan osszunk?
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
A Bankmonitor által vizsgált 14 bank ajánlatait összehasonlítva látszik, hogy a legkedvezőbb és legdrágább ajánlatok közötti árkülönbség csaknem minden kamatperiódus esetében nőtt az egy évvel korábbiakhoz képest.
Két 10 millió Ft-os, 20 éves futamidejű, 5 évre fixált kamatú lakáshitel között havi törlesztésben most akár 16.000 Ft is lehet a különbség, ami összességében 3,8 millió Ft-tal nagyobb teljes visszafizetést eredményez. Ez éves szinten 192.000 Ft.
Az ugyancsak népszerű, 10 éves kamatperiódusú hiteleknél havi törlesztésben 12.000 Ft a legolcsóbb és a legdrágább ajánlat közötti különbség, ami 3 millió Ft-ot jelent a teljes futamidő alatt.
A legkisebb rést a végig fix kamatú konstrukcióknál találni, ami azért lehet, mert a viszonylag magas költség miatt jelenleg kevesen választanak ilyen, „atombiztos” konstrukciót. A példaként említett 10 milliós lakáshitelnél például a legkedvezőbb „végig fix” ajánlat esetében 71.000 Ft-ot emel le a bank havonta a számláról, míg az 5 éves, illetve a 10 éves kamatperiódusú hiteleknél csak 59.550 Ft és 62.900 Ft ugyanez. A havi törlesztő nagysága azért más különböző kamatperiódusok esetén, mert a bank is beárazza a jövőbeni kockázatot, amit természetesen ráterhel a fogyasztóra, vagyis az adósra. Az adós cserébe kiszámíthatóbb feltételeket kap, hiszen kamatperióduson belül nem változhat a kamata, valamint a havi törlesztő összege.
A hitel múlhat a választáson
Nem csak a jelentős megtakarítási lehetőség miatt fontos a jó hitelválasztás – bár 3-4 millió Ft ebből a szempontból is komolyan hangzik –, hanem azért is, mert akár a hitelképesség múlhat rajta. Az úgynevezett adósságfék szabály ugyanis pontosan meghatározza, hogy a havi jövedelem mekkora részét fordíthatja valaki legfeljebb hiteltörlesztésre. Ezért aztán egyáltalán nem mindegy, hogy mekkora a havi törlesztő, hiszen előfordulhat, hogy jövedelme alapján az egyik banknál hitelképes valaki, míg a másik banknál – a magasabb havi törlesztő miatt – elutasítják ugyanarra a hitelre.
Kevésbé kockázatos hitel ugyanazon az áron?
Mivel a lakáshitelek hosszú, akár 30 évre szóló elkötelezettséget jelentenek, az átlagos felvett hitel nagysága pedig 10 millió körül van, fontos a hitellel kapcsolatos kockázatok kezelése. Ezek közül a kamatkockázat most a legaktuálisabb, hiszen pár éves távlatban kamatemelés várható, ami a kamatperiódusok között megdobhatja a havi törlesztőket. Ezért, minél hosszabb egy hitel kamatperiódusa, annál kiszámíthatóbb a hitel, ám ahogy már írtuk korábban, ezzel együtt a havi törlesztő, valamint a teljes visszafizetett összege is nagyobb lesz.
A „biztonsági felár” azonban csökkenthető a jó választással, hiszen a legdrágább 5 évre fixált hitel havi törlesztője akár 75-76 ezer Ft is lehet, ami veri a legjobb 10 éves kamatperiódusú ajánlat 63.300 Ft-os havi fizetnivalóját. Vagyis, egy jó választással olcsóbban lehet kisebb kamatkockázatú hitelhez jutni, mint amennyiért a bankok egy része a rizikósabb kölcsönt adja. Ráadásul, ha legalább 10 évre fixált kamatú hitelt vesz fel az ember, akkor a korábban már említett adósságfék szabály tovább – 50, illetve 60%-ig – engedi elmenni a hiteltörlesztőt attól függően, hogy a jövedelem eléri-e vagy sem a nettó 400.000 Ft-ot.
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
Részletesen bemutatjuk az ilyen esetben felmerülő kötelezettségeket, amelyekkel számolni kell.
Egyre több szektorban kötelező a felelősségbiztosítás. Mire nyújt valódi védelmet? És mikor fizetjük hiába a díjat?
Július 1. fontos határidő a megváltozott a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerének (TEÁOR) változása miatt.
Ma egy éve szűnt meg a kötelező akciózás, a kormány azonban nem tudta elengedni, továbbra is hatósági eszközökkel próbálja alacsonyabban tartani az árakat. De sikerült?
Az Ügyvédkör elnökét és egy volt belügyminisztert kérdeztünk.
Dr. Kincse Csongor arról beszélt, hogy nem kapott egyértelmű választ, amikor a munkába állásról érdeklődött.
Még mindig téma a szombati budapesti Pride a világsajtóban.
A szakértő szerint Európa vezetői végre ráébredtek a geopolitikai veszélyekre.
A volt igazságügyi minisztert tanúként hallgatta meg a bíróság a Schadl-ügyben.