Egymillió forintos minimálbért ígért Magyar Péter 2030-ra, két-három éven belüli egymilliós átlagbérrel kontrázott erre rá Orbán Viktor. A 2022-eshez fogható infláció vagy 500 forint környéki euróárfolyam lehetne az eredmény, ha ezt bármelyikük is megpróbálná megvalósítani.
Nehéz lenne elfelejteni a galoppírozó tejárakat két évvel ezelőttről. Itt még nem tartunk, de láthatóan nőnek az árak.
Megszorításokról szól 2024, de vajon megremeg-e a döntéshozók keze, ahogy a 2025-ös költségvetés összeállítása közben eszükbe jut, hogy milyen jó volna egy kis választási osztogatás?
A cégek alig költik a pénzt, a lakosság inkább félretesz, és ha ez nem lenne elég, a nyári aszály tönkretette a magyar gazdaság kevés 2024-es reményét is – olvasható ki az MNB Inflációs jelentéséből. Az is kiderül, hogy egy kicsit többet költöttek a magyarok a szomszéd országok boltjaiban, és azt is kiszámolták, hogy az elmúlt három és fél évben a leggazdagabbak reáljövedelme majdnem kétszer olyan nagyot nőtt, mint a legszegényebbeké.
Drasztikusan rontotta az idei gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzését a jegybank. Az inflációs kilátások viszont változatlanok: az infláció szeptemberben még csökken, októbertől gyorsul, majd jövő év elején folytatódik a dezinfláció. Ha minden jól megy, lehet még pár 25 bázispontos kamatcsökkentés idén, de azokról a jegybank hónapról hónapra dönt majd.
Spóroló fogyasztók, szigorú EU-s szabályok, óriási kánikula és egyre növekvő költségek nehezítették meg a magyar zöldségtermelők dolgát eddig 2024-ben.
Meglepően alacsony volt 3,4 százalékkal az augusztusi infláció Magyarországon, ám uniós összehasonlításban még ez is a negyedik legmagasabb adat. Októbertől pedig várhatóan újra 4 százalék fölé gyorsul a drágulás üteme Magyarországon.
Elmeszelte az árstopot az Európai Bíróság; Orbán Viktor arról beszélt, hogy valamelyik mostani minisztere lehetne a következő jegybankelnök; három és fél éve nem volt ennyire alacsony az infláció. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Nem csak azok fizetnek többet, akik balesetet okoztak. A biztosítók igyekeznek a különadó miatti eredmény-csökkenésüket kompenzálni, ebből adódhat a biztosítások kimagasló díjemelkedése.
Amíg újra nem osztja a lapokat a kormányfő, nincs esély arra, hogya magyar gazdaság vetekedő és vitatkozó csúcsvezetői kiegyezzenek, ami bizonytalanságban tartja az üzleti élet szereplőit és a lakosságot is.
Nem az online árfigyelő rendszeren múlt, hanem nagyrészt a benzinár és a bázishatás eredménye.
Olcsóbb lett a benzin, az élelmiszerárak pedig a júliusi emelkedés után augusztusban már egy szinten ragadtak, így jöhetett ki az, hogy látványosan lassult az infláció. A most kiadott friss adat szép, de nagy részben egyszeri és a magyar gazdaságtól független hatások magyarázzák, úgyhogy van még mit tenni, hogy tartósan alacsony maradjon az áremelkedés.
A miniszterelnök politikai igazgatója szerint a Magyar Nemzeti Bank elnöke, Matolcsy György nem szakmai, hanem a Nagy Mártonnal folytatott személyes konfliktusa miatt kritizálta a kormány gazdaságpolitikáját. Orbán Balázs azt is elmondta, hogy a vita márciusban, Matolcsy mandátumával véget ér.
Akkora mértékben, amekkora az infláció lesz – a kormány számításai szerint.
Pozitív és negatív inflációs toplista is készült az all-inclusive utazások 2024 nyarán tapasztalható áraiból. Az Eurostat szerint Magyarországon hat százalékkal kerül többe egy belföldi nyaralás.
Nagy Márton minisztériuma nehezményezi, hogy a boltokban drágult a liszt, a tej és a cukor, miután az adott termékek kikerültek a hatósági árkorlátozás (kötelező akciózás) alól.
A gazdasági minisztériumban meglepődtek, hogy a korábban hatóságilag korlátozott árú termékek drágultak a hatósági árkorlátozás kivezetésével. A tárca – egyelőre – nem mondja meg azt, hogy pontosan hány forintért kellene árulni a lisztet, mindenesetre a mostani árak szerintük „túlzók” és „tisztességtelenek”, ezért versenyjogi és fogyasztóvédelmi vizsgálatot indít.
Több tényező együtt magyarázza, miért nem fogyaszt a magyar – például, hogy a nyugdíjak, családtámogatások, vállalkozói jövedelmek közel sem nőttek úgy, mint a bérek. Az egyenlet pontos megoldását a jegybank szeptemberben közli. Az infláció hosszú árnyékot vet, még mindig ezt látja a legnagyobb problémának mind a lakosság, mind a vállalkozások. Idén még egy vagy két 25 bázispontos kamatcsökkentés lehet.
Az alapkamat tartása és 25 bázispontos csökkentése volt az asztalon – a jegybank nem csökkentette az alapkamatot.
Az átlagnyugdíj jelenleg alig több, mint a fele a nettó átlagfizetésnek, miközben 2010-ben még majdnem a háromnegyede volt.
