A 6,5 százalékos alapkamat megfelelő árstabilitási, pénzpiaci stabilitási, növekedési szempontból – magyarázta Virág Barnabás alelnök, miért döntött a jegybank monetáris tanácsa ismét az alapkamat 6,5 százalékos mértéken tartásáról. Ez a kamatszint, ha kell, huzamos ideig maradhat, a relatív kamatfelár növekedését okozva – jelezte előre Virág. Vagyis mivel a magyar alapkamat nem változik, nyílik az olló a nagy jegybankok (az amerikai Fed és az európai EKB), illetve a többi feltörekvő ország kamatszintjeihez képest.

A kamatfelár növelését indokolja, hogy a jegybank friss – teljes terjedelmében csütörtökön megjelenő – Inflációs jelentésének előrejelzése szerint

magasabbra tolódott a várható inflációs pálya mintegy 0,5 százalékkal.

Idén 3,6-3,7 százalék lehet az éves átlagos infláció, 2025-ben az infláció 3,3-4,1 százalék között alakulhat. Vagyis a 2-4 százalék közötti jegybanki toleranciasávban, de a 3 százalékos célt csak 2026-ban érheti el fenntarthatóan.

A jegybank szerint az inflációt emeli a forint árfolyamának gyengülése (amit a feltörekvő piacokkal szembeni kockázatkerülés okoz), illetve a jövedéki adórendszert érintő változások (vagyis a kormány által bevezetett inflációkövető és egyéb emelések).

Az infláció – ahogy az eddig is várható volt – az év végéig most gyorsul, a „lokális csúcs” januárban lehet 4,5-4,6 százalékos szinten. Onnan újra mérséklődik majd az év/év alapú mutató.

A jegybank a gazdasági növekedésre vonatkozó prognózisát is rontotta: a GDP idén mindössze 0,5 százalék körül bővülhet (0,3-0,7 százalék az előrejelzési sáv).

Ez nem csak a jegybank korábbi előrejelzésénél kisebb, de a kormány legújabb, az Európai Bizottságnak benyújtott költségvetési-strukturális tervben szereplő 0,8 százaléknál is kisebb.

A lanyha gazdasági teljesítmény oka a mezőgazdaság, a német ipar visszafogott teljesítménye, és a kivárás a beruházásoknál mind az állami, mind a magánszektorban. Jövőre a gazdaság 2,6-3,6 százalékkal nőhet. A jegybank optimistának tűnik, Virág Barnabás a lakossági fogyasztás, a hitelezés máris zajló felpörgését emelte ki. Jövőre „szélesebb alapja lehet” a növekedésnek, élénkülhetnek a beruházások, az új exportkapacitások termelésbe állásával pedig az export is. A jegybank előrejelzése szerint az autó- és akkuipari beruházások 0,6 százalékponttal növelik jövőre a GDP-t. Mindez elsősorban a második félévben lesz látványos, amikor 4-5 százalékos év/év alapú adatokat láthatunk majd.

A következő években a növekedés 3-4 százalékos lehet. Jegyezzük meg: a kormány jövő évre 3,4 százalékos növekedést vár, ami a jegybank előrejelzési sávjának teteje. A kormány a következő években 6 százalékot közelítő növekedést céloz – ami a jegybanki előrejelzés szerint is elérhetetlen.