Sokat veszíthet, aki nem fekteti be megtakarításait az utolsó forintig

A következő hónapok izgalmas kérdése a Magyar Államkincstár, az állam, a bankok, valamint a pénzügyi szolgáltatók számára, hogy mit lépnek az állampapírok révén hamarosan sok pénzhez jutó lakossági befektetők. A következő év első három hónapjában ugyanis soha nem látott összegű kamatot kapnak, túlnyomó részben az inflációkövető Prémium Magyar Állampapírok (PMÁP) után. Ezek ugyanis most fizetik ki a 2023-as 16,6 százalékos inflációhoz kapcsolódó kamatot (sorozattól függően 0,25–1,5 százalékos kamatprémiummal megfejelve) a befektetőknek, míg a következő alkalommal már a 2024-es, jóval kisebb pénzromlási ütem lesz az igazodási pont.

Az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) adatai szerint a PMÁP után a költségvetést több mint 1300 milliárd forintos kamatfizetés terheli 2025 folyamán, emellett három sorozat is lejár. E kamatok és a lejáratok háromnegyedének kifizetése jövő január–márciusban lesz aktuális, így

néhány hónap alatt az éves GDP több mint 2 százalékának megfelelő összeghez jutnak a lakossági befektetők. Nem mindegy tehát, hogyan döntenek.

Az ÁKK eddig minden fórumon úgy nyilatkozott, hogy nem jelent problémát, ha csökkenne a PMÁP állománya, bár nem számít tömeges kiáramlásra annak ellenére sem, hogy jövőre csökkennek a kamatok.

Speciális időszak volt a PMÁP-k 2023. eleji átárazódása, amikor a visszatekintő infláció alapján lehetett ezeket megvenni, magas reálkamat mellett. Ez nem csak a kockázatkerülő befektetők számára tette racionális alternatívává a lakossági államkötvényeket, így ezek állománya érdemben megnőtt. Ez az időszak elmúlt, a PMÁP esetében a korábbi visszatekintő torzítás fordítva jelentkezik, nagyban rontva e termékek attraktivitását.

Mivel jelenleg nem tűnik olyan egyértelműen kedvező alternatívának az inflációkövető állampapír, a kifizetett kamatok esetén érdemes megvizsgálni, hogy milyen más eszközök jönnek szóba – véli Pekár Dávid, a Raiffeisen Alapkezelő befektetési igazgatója.