120 ezerről 140 ezerre nő a küszöb, a költségvetésben viszont nem különítettek el elegendő forrást rá. A gyenge gazdasági növekedés miatt elmaradhat a nyugdíjprémium 2025-ben.
A nemzetközi használatú inflációs mutatóban nem, csak a belföldiben jöhet ki az, hogy hónapról hónapra olcsóbbá válik a gáz és az áram, ha többen férnek be a kedvezményes árat biztosító fogyasztási határ alá.
A magyar államtól hamarosan sok százmilliárd forint kamathoz jutó lakossági befektetők számára fel van adva a lecke, hogy mihez kezdjenek a pénzükkel a továbbiakban.
Tavaly a foglalkoztatottak több mint felének, idén pedig minden ötödiknek csökkent a reálkeresete. Sokaknak van áruhitelük, és a többség jóval kevesebbet keres, mint az átlag. Nem csoda, hogy nem tudnak többet vásárolni.
Az élelmiszerárak egy éve nem nőttek annyira nagyot, mint most, drágult a benzin is, így aztán akkora lett a fogyasztói árak növekedése, mint július óta egyszer sem.
Nehéz összehasonlítani az árakat, ha a piaci helyett a kormányzati logika érvényesül – írtuk éveken át, 2024 végére azonban már újra csak a termékek beszerzési ára és a vásárlók fogyasztási szokásai határozták meg, mennyibe kerülnek az élelmiszerek.
A legfrissebb adatok szerint a vártnál kevésbé lassult az éves infláció Törökországban, bár az utóbbi hónapokban tapasztalható, hogy mérséklődtek az árak a szállodákban, éttermekben, kávézókban.
Amerikai kutatók új elmélettel álltak elő, miszerint a sötét anyag valójában az ősrobbanás előtt keletkezett, nagyon rövid idő alatt.
A tavalyihoz képest 5-10 százalékkal lesz drágább idén a három legnépszerűbb fenyőfajta.
Pénteken végre felszállt a fehér füst, Orbán Viktor Varga Mihályt választotta a jegybankelnöki posztra, miközben Matolcsy György máris azt jósolja, hogy az évtized két legjobb éve vár ránk. Még aznap este a Moodys kemény kritikával illette a magyar gazdaságpolitikát. A kormány arra épít, hogy végre sikerül költekezésre bírni az óvatoskodó országot. Persze, csak úgy lehet többet költeni, ha van miből. A hároméves bérmegállapodás ezt segítené, feltéve, ha a lakhatási válság és az újabb inflációs hullám el nem viszi az egészet. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Drágul a tojás és a sokáig ugyanolyan árban értékesített gyorsfagyasztott zöldség is. Mi az oka? Ennek is utánajártunk, miközben november végén néztük meg az alapélelmiszerek árát a hazai kiskereskedelmi láncoknál.
Szabadpiaci, tehát nem lakossági értékesítés esetében 11-23 százalékkal nő az energiatermékek jövedéki adója.
Október óta másodszor csökkentik az alapkamatot a romló gazdasági adatok és az infláció lassulása miatt.
Nagyon távlatinak tűnik az a növekedési ív a gadaságban, amivel a kormányzat érvel, ezzel együtt is kétségtelen, hogy adottak a növekedési kilátások. Az Erste Bank aktuális prognózisa szerint sok, leginkább bizalmi alapú kérdőjel merül fel a gazdaságban, és emiatt összességében a következő években is visszafogottabb növekedést várnak, mint amit a gazdasági kormányzat remél.
Nemcsak alacsonyan kell tartani az inflációt, de az emlékét is ki kell törölni a fejekből. Ezért nem mernek például beruházni a vállalkozások.
A nagy átlagnál sokkal jobban drágulnak azok a termékek, amelyeket jellemzően a gyerekek vesznek – számolta ki a K&H.
A lengyel boltokban olcsóbb az étel, mint Magyarországon, pedig ott magasabbak is a fizetések – mutatta be Magyar Péter. Utánajártunk: valóban vannak olyan árak a lengyeleknél, amelyek alacsonyabbak a miénknél, még ha ez nem is igaz mindenre. Tényleg az áfacsökkentés lenne a csodaszer az árak csökkentésére? És tényleg igaz, hogy máshol nem vagy alig kell fizetni az élelmiszerekre áfát? Megnéztük, mi a helyzet az EU országaiban.
Csak akkor lehet beindítani a gazdasági növekedést, ha az infláció árnyékát is eltöröljük – mondta az MNB alelnöke a kamatdöntés utáni háttérbeszélgetésen. A jegybank várakozásánál jóval gyengébb a forint, emellett az adópolitika is felfelé lökheti az árakat, ráadásul élnek a rossz emlékek, még mindig sokan tervezik úgy a pénzügyi döntéseiket, mint ha a valósnál sokkal nagyobb volna az infláció.
Az gyorsan kiderült 2022-ben, hogy az oroszok nem tudják három nap alatt elfoglalni Ukrajnát, de arra sem számíthattak sokan, hogy több mint ezer napig fog tartani az orosz–ukrán háború. Óriási változások történtek az elmúlt ezer napban nemcsak az agresszornál és a megtámadott félnél, hanem szerte a világban. Ezek közül foglaljuk össze a legfontosabb gazdasági következményeket.
Az elmaradó állami beruházások, a repülőtér megvásárlásának finanszírozása és az autóipar válsága is rontja az ország pénzügyi helyzetét, miközben az infláció tartósan az uniós átlag felett marad. Az Európai Bizottság közzétette negyedéves gazdasági értékelését, amelyben az EU egészéről és valamennyi tagállamról elemzéseket közöl.
