3,2 százalékos az infláció, de amikor arról kérdezik az embereket, hogy szerintük mekkora, nagyon sokan mondanak 20 százalék fölötti számokat. Az, hogy az áremelkedés mértékét a valódinál sokkal nagyobbnak hiszik, nem hungarikum, és azért fontos, mert a további pénzügyi döntéseket ez alapján hozzák meg.
A telekommunikáció és az egészségügyi szolgáltatások árai nagyot estek, ami jó hír, de nem várhatjuk, hogy ezután minden hónapban ez lesz. Az pedig majd ezután derül ki, hogy a vártnál kisebb drágulást a gazdaság általános gyengesége magyarázza-e.
Az infláció 3,2 százalékosra gyorsult októberben – adta hírül a KSH. Az élelmiszerárak egyre inkább felfelé tartanak, a szolgáltató szektor még mindig nagyon drágul, az összesített szám azért lehet még mindig viszonylag alacsony, mert a benzin, a használt autó és a KSH sok vitára alapot adó módszertana szerint a vezetékes gáz olcsóbb, mint egy éve volt.
Annyira elszállt a vaj ára Oroszországban, hogy napi gondot okoz a lopása. Ezért sürgősen vajat vásárol az orosz kormány Törökországtól és az Egyesült Arab Emírségektől – írja a Reuters.
A nemzetgazdasági miniszter egy semmiféle rangsort megjeleníteni nem kívánó, csak „néhány” országot ábrázoló grafikonra hivatkozva állítja, hogy a magyarok vagyona nőtt a 8. legnagyobb mértékben 2008 óta. Az élen egyébként Törökország áll 17-szeres vagyongyarapodással, a „lista” végén pedig az Arab Emírségek alig 40 százalékos növekedéssel.
Októberben az előző hónaphoz képest majd ötszörösére nőtt azon termékek száma, amelyek kiszerelésének csökkentéséról számoltak be a gyártók. Összementek a Zabfalatok, nápolyik és egy rögös túró is.
Akkorát zuhant a magyar gazdaság, amekkorára a legpesszimistább elemzők sem vártak; nagyot gyengült a forint; leváltották Parragh Lászlót, a kormány pedig beadta az új adócsomagot, benne az inflációkövető adóval. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Egy koporsós temetés átlagára már csaknem 450 ezer forint.
A Nagy Márton-féle gazdaságpolitika felpörgése nyomán újraindul, sőt gyorsul a nyugdíjak csúszó leértékelődése a fizetésekhez, a GDP-hez és az állami összkiadásokhoz képest. Ha az átlagfizetéshez viszonyítunk, a 2028-as átlagnyugdíj annak fele sem lesz, miközben a 2010-es évek első felében még 75 százaléka volt. A 13. havi juttatás csak nyugdíjasvakítás.
Bár az inflációt a statisztikusok 3 százalékosra mérik, az élelmiszereknél ennél nagyobb drágulást tapasztalhat, aki most boltba megy. Mi is így tettünk, ahogy minden hónap végén.
A Nemzetközi Valutaalap legújabb globális gazdasági kilátásokat mérő tanulmánya szerint az elmúlt évekhez mérten stabilabb lábakon áll a világgazdaság. Ez nem jelenti, hogy elsősorban a fejlett világot érintő kockázatok ne érintenék fájdalmasan akár Magyarországot is, különösen jövőre.
Az egy évben többször is kiadható csekély értékű juttatás az elmúlt időszak inflációs környezete, valamint az év ezen időszakában a karácsony közeledte miatt nagy népszerűségnek örvend, és egyre többen a hosszú távú javadalmazási stratégiájukba is beépítik. A tapasztalatok pedig azt mutatják, hogy a jövedelemkiegészítés ezen formáját jobban megbecsülik a munkavállalók, mintha ugyanezt az összeget a fizetésükkel együtt, számlára kapták volna meg.
Most épp 2025-re ígérte Orbán Viktor a robbanásszerű növekedést, amit tavaly ilyenkor még 2024-re jósoltak a kormánypártiak. Összegyűjtöttük az elmúlt évek nagy ígéreteit, és azt kaptuk: az esetek háromnegyedében lett rosszabb a valóság, mint amit a politikusok előre jeleztek.
Az infláció kontroll alatt van, a gazdasági kilátások viszont egyre rosszabbak, ezért 25 bázisponttal 3,25 százalékra csökkentették az eurózóna alapkamatát.
Az év végéig az eddigi várakozásoknál gyengébben teljesíthet a magyar gazdaság, 2025-től jöhet a nagyobb növekedés – mondta Nagy Márton. A nemzetgazdasági miniszter több részletre is kitért az egy nappal korábban bemutatott 21 pontos kormányzati akciótervből. Elmondta, hogyan szeretne egymilliós átlagbért, jobb lakhatási körülményeket és több céges támogatást.
Jó lenne, ha a kormány nemcsak a bankoktól kérne kamatplafont, hanem maga is garanciát vállalna, hogy alacsonyan tartja az inflációt – mondta Csányi Sándor a Budapest Economic Forumon. Az OTP vezére arról is beszélt, hogy az ígéretek, amiket a kormány a bankoknak adott, nem teljesültek, és elmondta, hogy négy éve az OTP is tervezte, hogy megvegye a Commerzbankot.
Az idei, már módosított költségvetési hiánycélt könnyebben, a jövő évit nehezebben, de tarthatja a kormány az MBH Bank előrejelzése szerint, amely idén még legalább egy jegybanki kamatvágással és az euróval szemben lassan gyengülő, a dollárral szemben viszont erősödő forinttal számol 2026-ig.
Újabb milliárdokat vesz el a kormány az önkormányzatoktól; három és háromnegyed éves mélypontra került az infláció a szeptemberben a még olcsó benzin miatt; Magyarországról hitelezték a francia és az osztrák után a spanyol szélsőjobboldalt is. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Rég nem láttunk a mostanihoz hasonló alacsony inflációt, és az elemzők úgy számolnak, hogy egy ideig nem is lesz újra ilyen.
Csupán 3 százalék volt az infláció idén szeptemberben – számolt be a KSH. A kedvező változást azonban szinte egymagában az magyarázza, hogy a benzin majdnem 10 százalékkal olcsóbb a tavalyinál: ez elfedi azt, hogy az élelmiszerek hónapok óta nem látott tempóban drágulnak, hogy a szolgáltatásoknál is komoly az áremelkedés, és hogy a maginfláció féléves csúcson jár.
