A magyar lakosság 71 százaléka érzi úgy egy friss felmérés szerint, hogy romlott az anyagi helyzete, aki csak teheti, igyekszik tartalékolni.
„Az utóbbi két-három év kihívásai ha kényszerből is, de pénzügyileg tudatosabbá tették a társadalmat, azonban az elmúlt hónapok és a következő időszak fejleményei ezt az alkalmazkodóképességet is próbára tehetik, így aki csak tud, tartalékol” – írta friss kutatásában a BÁV Zálog.
A felmérésből kiderült, hogy a magyar lakosság 71 százaléka érzi úgy, hogy romlott az anyagi helyzete, nőtt azonban azok száma, akiknek van megtakarítása, sőt azoké is, akik egy évnél hosszabb időre elegendő tartalékkal rendelkeznek. 39 százalékról 28 százalékra csökkent azok aránya, akiknek egyáltalán nincs semmilyen tartalékuk.
Ez a tartalék azonban a megkérdezettek közel harminc százalékánál csupán három hónapra lenne elegendő. A BÁV ezt azzal indokolja, hogy az emberek legtöbbje előre tervez, takarékoskodik, a halasztható családi beruházásokat pedig későbbre tolja – vagyis felkészül egy, a mostaninál is nehezebb gazdasági helyzetre.
Tovább nőtt az Európa-bajnok magyar infláció, már 24,5 százalékos
Az infláció megugrását nem lehet teljes egészében a benzinárstop elengedésével magyarázni. Az élelmiszerek közel 45, a háztartási energia 55 százalékkal volt drágább, mint egy évvel korábban. Amíg Európa szinte minden más országában már csökkenni kezdett az infláció, nálunk tovább emelkedett: decemberben 24,5 százalékosra nőtt az áremelkedés tempója - számolt be róla a Központi Statisztikai Hivatal.
A hétköznapokra leginkább az élelmiszerárak növekedése, a magas infláció és a rezsiköltségek emelkedése van hatással a felmérés szerint. Ha valakinek anyagi problémája akad, az a felmérés szerint először a saját megtakarításához nyúl, vagy a családtól, barátoktól kér kölcsön.
A megtakarítással rendelkezők 42 százaléka még egyáltalán nem nyúlt a tartalékaihoz, és nem is számít jelenleg arra, hogy erre szüksége lehet. Húsz százalék viszont úgy véli, hogy a közeljövőben adódhat olyan problémája, ami miatt bele kell nyúlnia a megtakarításba, azonban az összes megkérdezett 25 százaléka igyekszik ezeket a kiadásokat visszapótolni.
Ha pénzzé tehető vagyonról van szó, a megkérdezettek első körben a saját ingatlanjukat, valamint az abban található, elsősorban elektronikus berendezéseket és autókat nevezték meg. A kutatásból azonban az is kiderült, hogy a magyar lakosság 51 százaléka tekint értékálló, jó befektetésként az aranyra. „A vásárlás során ez a szempont megelőzi az esztétikai értéket is. A megkérdezettek 25 százaléka vásárolna befektetési célból aranyékszert és aranytömböt a közeljövőben” – mondta Dandé Imre, a BÁV Zálog igazgatója.
Sokkal több magyar gondolja, hogy rosszabb irányba mennek a dolgok, mint egy éve
Az argentinokat nem tudtuk megverni az infláció miatti aggodalom mértékében, az egészségügy mellett holtversenyben az áremelkedés ad okot a legtöbb aggodalomra a magyarok részéről. Az Ipsos év elején publikált reprezentatív kutatásából kiderül, hogy bár globális szinten csökkent az infláció miatti aggodalom, Magyarországon éppen az ellenkezője történik, főleg a múlt év vége óta.
(Nyitóképünk illusztráció)
Súlyos következményekkel jár és meglepő fordulatokat hozhat az a tulajdonosi összetétel, amely a kormány döntése alapján kialakul a magyar védelmi ipar meghatározó vállalatainál.
Így reagáltak arra, hogy a főváros rendezi a Szivárvány Misszió Alapítvánnyal a Budapesti Büszkeség nevű rendezvényt.
