A kata- és rezsiváltozások nincsenek benne, sportra és propagandára több jut a jövő évi büdzséből
Olyan költségvetési törvényt fogadtak el a kormánypárti képviselők 2023-ra a minap, amelynek fő pillérei már rég kidőltek.
Olyan költségvetési törvényt fogadtak el a kormánypárti képviselők 2023-ra a minap, amelynek fő pillérei már rég kidőltek.
Megugró infláció, recessziós félelmek, a dollárral szemben folyamatosan gyengülő euró, olasz kormányválság, orosz gázszállítások, sokfelé mozgó kötvényhozamok – számos probléma miatt fájhat az Európai Központi Bank (EKB) feje a mostani ülés előtt.
Az sem lesz alacsony, 7,6 százalékot várnak 2023-ra. De idénre még többet, 11,7 százalékost. Recessziót a Bankholding nem vár, de a második félévben közel kerülhetünk a gazdasági stagnáláshoz.
Rég nem látott szintre nőtt az európai infláció, az áremelkedést a kontinens keleti része húzza fel igazán.
Elemzők szerint az infláció valószínűleg nem fog egyhamar a járvány előtti szintre esni.
A mostaninál is sokkal durvább, az EU legmagasabbja volna a magyar infláció az állami beavatkozás nélkül – számolt a GKI.
Óriásit ugrott a szabad felhasználású diákhitel kamata, ám a hallgatók és szüleik pénztárcáját elsősorban nem ez, hanem az elszálló lakásbérleti díjak és élelmiszerárak terhelik meg.
Folytatódik a dollár árfolyamának erősödése, az amerikai deviza utolérte az eurót, a forint pedig mindkettővel szemben 414-ig gyengült. Az erős dollár minden más devizát használó ország számára megdrágítja a nyersanyagokat, vagyis az inflációt fűti.
Budaörsön például száz forinttal lett több a napidíj az óvodákban.
Ez most a „Meddig tart a forint árfolyamának vitustánca?” és a „Fel kell-e készülnöm a hiánygazdaságra” kéréseknél is jobban érdekli a hvg.hu követőit.
Ósdi filmhíradók stílusában sulykolják a félrevezető üzenetet az inflációról.
A kormány júniusra ígérte eredetileg. Novemberben újabb korrekció lehet.
Végleg elszállt forint/euró árfolyam, 20 százalékos infláció, gazdasági visszaesés vár ránk, vagy megnyugodnak a kedélyek a következő hónapban? Török Zoltánt, a Raiffeisen vezető elemzőjét kérdeztük.
S a nép, az istenadta nép, Oly boldog rajta...
A Magyar Telekom szeptember 1-jén korrigálja először az árait, jellemzően a 2017 és 2020 között értékesített díjcsomagok esetében.
Minél később sikerül megfordítani az infláció trendjét, nem árbefagyasztásokkal, hanem organikusan, annál nagyobb ára lesz, növekedésben, foglalkoztatásban, jövedelemben és reálkeresetben is – figyelmeztet Surányi György egyetemi tanár, a Magyar Nemzeti Bank korábbi kétszeres elnöke a HVG-nek június 30-án adott interjúban. Ezt most kiegészítettük az azóta történt jelentős változások fényében, például mert az MNB 7,75 százalékról 9,75 százalékra emelte az egyhetes betét kamatozását, ismét elválasztva azt az alapkamattól (igaz, közben kiderült, jövő kedden várhatóan ismét egy szintre hozza azokat). Surányi az eredeti interjúban a 7,75 százalékos alapkamatról határozottan állította: nem lesz elég a forint stabilizálásához. Ez azóta vastagon igazolódott.
A legújabb brüsszeli gazdasági előrejelzés rámutat a magyar gazdaság sérülékenységére, amit jelez többek között az uniós szinten is kiemelkedő inflációs adat.
Szabadesésben gyengült a forint, az esést csak a kormány és a jegybank együttes munkájával sikerült lassítani. Majdnem 12 százalékra nőtt az infláció, és egyelőre senki nem tudja, hogyan lehetne lassítani. Az Alföldön aszály pusztít, a világ legnagyobb csokigyárában meg a Magyarországról származó szójalecitin. Ez volt a hét a gazdaságban.
Zimbabwéban akkora az infláció, hogy aranyérméket bocsát áruba a jegybank, és újra bevezetik az amerikai dollárt. Válságban a befektetők a biztonságos eszközökbe menekülnek, különösen, ha azok is magas hozammal kecsegtetnek. A bitcointól sokan azt várták, biztos befektetés lesz, de nem az, Salvador rá is fázott, hogy hivatalos pénzévé fogadta.