Az drágult a legjobban, amit a leginkább vásárolunk és ez még csak a kezdet
Bár néhány termék ára szinte sokkolóan emelkedett, félő, hogy nincs még vége a drágulásnak, sőt könnyen lehet, hogy jövőre is megmarad a két számjegyű infláció.
Bár néhány termék ára szinte sokkolóan emelkedett, félő, hogy nincs még vége a drágulásnak, sőt könnyen lehet, hogy jövőre is megmarad a két számjegyű infláció.
Júliusban 13,7 százalékra gyorsult az éves infláció, az árak egy hónap alatt 2,3 százalékkal nőttek. Az élelmiszerek ára 27 százalékkal nőtt. A gyorsan változó tételektől megtisztított maginfláció brutális, 16,7 százalékra gyorsult.
A törvényjavaslat vitája előtt a republikánusok teljes ellenállást hirdettek, mondván, hogy minden erejükkel az elfogadása ellen lépnek fel, ennek volt része a részletes szavazási eljárás (az úgynevezett vote-a-rama).
Van olyan termék is, aminek 120 százalékkal ugrott fel az ára tavaly óta.
A gyereket nevelőknek durván 650 milliárdot osztott vissza a kormány a választás előtt, ez az összeg kamatostól visszaérkezett a költségvetésbe. Az elszálló árakkal együtt ugyanis az áfabevétel is nő, ami eddig csaknem 800 milliárdos bevételt hozott az államnak.
A fizetőeszköz mélyrepülése is hozzájárul a dráguláshoz.
A magas foglalkoztatottságot még a koronavírus sem rengette meg, de a növekedő rezsivel és inflációval a javuló szegénységi mutatók vissza is fordulhatnak – mondja a Tárki vezető kutatója, Gábos András. Interjú.
Már kevesebbet vásárolunk élelmiszerből is.
Két éve már a pénzromlás mértékéhez igazítják az útdíjak áremelését is.
Újra összeállítottuk bevásárlókosarunkat: ha valaminek változatlan az ára, az egyszerre fed el súlyos drágulást és olcsóbb szezonális termékeket. Az látszik, hogy az árstopolt és a valódi ár között egyre nagyobb a szakadék.
Macron elnök fogadkozik, hogy ez lesz az utolsó támogatási csomag, ezután megkezdik a spórolást, hiszen sem a költségvetés, sem az államadósság nem áll túlságosan jól Franciaországban.
Egy éve még a 10 százalékos inflációt is nehezen tudtuk elképzelni, ma már a 20-at sem lehet kizárni. Hol lehet a folyamat vége? Ha egy válság állítja meg a drágulást, az mennyire fog fájni? Vendégünk Farkas Zoltán, a HVG munkatársa és Nagy János, az Erste Bank makroelemzője.
Két egymást követő negyedévben is csökkent az amerikai GDP, ezt recessziónak szokás tekinteni. Amerikában hivatalosan egy 8 közgazdászból álló bizottság deklarálhat hivatalosan recessziót. Ezt nem tették meg, ráadásul hiába csökkent a GDP, a munkaerőpiac és a háztartások fogyasztása továbbra is erős.
A várakozásoknak megfelelően folytatja a szigorítást a Fed.
A rossz gazdasági helyzet miatt részesülnek bérkompenzációban a vállalat magyarországi csoportjának dolgozói.
A biztonsági előírások miatt is sokba kerül a rendezés.
Drágul az energia, több helyen rossz volt a búzatermés az aszály miatt, ami további áremelést okoz a kenyér és a péktermékek esetében. Az aszály az állattenyésztőket is sújtja, ennek nyomán a hús is drágulhat.
A második, drágább rezsisáv bevezetése miatt a következő egy évben várhatóan 3 százalékponttal magasabb lesz az infláció, mint a rezsicsökkentés megvédése esetén lett volna. A jegybank még mindig őszre, kora télre várja az inflációs csúcsot, ám a friss előrejelzések szerint magasabban lesz a korábban várt 13-16 százaléknál.
10,75 százalék az alapkamat új mértéke.