Szerbia hasonló problémákkal küzd, mint a régió többi állama: emelkedő infláció, növekedő élelmiszerárak, energiaválság. Találékony, mondhatni, különös politikusi kijelentésekből itt sincs hiány, ezt bizonyítja a Szerb Nemzeti Bank vezetőjének minap tett, nagy felzúdulást kiváltó nyilatkozata.
Alapvetően a kínálati oldali problémák okozzák az áruhiányokat és az egyre gyorsuló inflációt, de egyáltalán nem segít, hogy a kormány az árstopokkal belebuherál a piaci önszabályozásba.
GDP-ből nem lehet ennivalót venni a boltban, a drágulás pedig óriási – lehetne rávágni a szép növekedési adatra, de az összkép ennél bonyolultabb. A kormány egy tanulságot levont a 2008–2009-es válságból: sokkal jobb a politikusok számára az, ha szétterítik a problémákat, és nem százezrek helyzete lesz elviselhetetlen, hanem millióké valamivel rosszabb, mint addig.
A bajai mezőgazdasági gépeket forgalmazó vállalkozás nettó 200 ezer forint pluszpénzt adott az alkalmazottainak július végén.
A KSH adatai alapján az otthonkészült húsleves és a rántotthús is másfélszeresére drágult a 2018-as viszonyokhoz képest.
Bár hosszú hónapok alatt zajló folyamat vezetett ide, sokunkban most realizálódik igazán, hogy milyen nagy mértékben értéktelenedett el a pénzünk. A fizetőeszköz hosszú távon való értékvesztése önmagában nem újdonság, az utóbbi időben viszont olyan fokú visszaesést tapasztalhattunk, ami életszínvonalunkra és megtakarításainkra is súlyos hatással van. Ezért fogják vissza máris sokan a költéseiket, vagy váltják vissza idő előtt állampapírjaikat. Ilyen mértékű inflációt látva a legfontosabb kérdés: hogyan gondoskodhatunk megtakarításaink védelméről? Áttekintjük, hogy milyen lehetőségek közül választhatunk anyagi biztonságunk garantálásához.
Mivel a cégautókat a munkavállalók juttatásként használhatják, a statisztikai hivatal súlyozottan bele fogja számolni az inflációba, hogy ezeket a járműveket már csak piaci áron lehet tankolni. A magasabb rezsidíj-sávokat szintén súlyozottan számítják bele az inflációba, a KSH-nál ez először a szeptemberi adatban fog megjelenni, módszertani különbségek miatt az uniós statisztikában már az augusztusiban.
Az egyik szervezet úgy látja: a nyugdíjasok egy részét a rezsikiadások növekedése is kilátástalan helyzetbe hozta.
Egy dolognak örülhetnek az iskolakezdők: a golyóstoll ugyanannyiba kerül, mint egy éve. A szülőket azonban ez kevéssé teszi boldoggá, az ugyanis erősen fáj, hogy úgy általában egy év alatt duplájára emelkedtek a tanszerek árai, így azután hiába készülnek tudatosan a tanévkezdésre, ez komoly anyagi tehet jelent. Megnéztük, mennyibe kerül alsó hangon az iskolakezdés egy általános iskolásnak.
Lezárul egy körülbelül negyvenéves korszak a világgazdaságban, amikor a globalizáció lehetővé tette a Nagy Önmérsékletet (Great Moderation), és eljött a Nagy Stagfláció kora, amikor a gazdaság nem növekszik, az árak viszont igen. Ezt írja Nouriel Roubini a Project Syndicate oldalon. A New York-i egyetem Stern Business Schoolának immár nyugalmazott professzora annak idején előre megjósolta a nagy pénzügyi válságot, és ezért elnyerte a Mr. Doom (Mister Végzet) eposzi jelzőt a közgazdasági sajtóban.
Virág Barnabás szerint őszre nagyon komoly kockázata van egy globális recesszió kialakulásának.
Uniós pénzből tennék inflációkövetővé a pedagógusok bérét egy kiszivárgott stratégia szerint.
Az Igazgyöngy Alapítvány vezetője biztos benne, hogy a segítségnyújtás iránti igény érzékelhetően megnő majd a következő időszakban, de közben a segítséget nyújtók költségei is jelentősen megemelkednek. Hogyan élhet túl az Igazgyöngy? Mennyi tartaléka van az alapítványnak? Interjú L. Ritók Nórával.
Bár néhány termék ára szinte sokkolóan emelkedett, félő, hogy nincs még vége a drágulásnak, sőt könnyen lehet, hogy jövőre is megmarad a két számjegyű infláció.
Júliusban 13,7 százalékra gyorsult az éves infláció, az árak egy hónap alatt 2,3 százalékkal nőttek. Az élelmiszerek ára 27 százalékkal nőtt. A gyorsan változó tételektől megtisztított maginfláció brutális, 16,7 százalékra gyorsult.
A törvényjavaslat vitája előtt a republikánusok teljes ellenállást hirdettek, mondván, hogy minden erejükkel az elfogadása ellen lépnek fel, ennek volt része a részletes szavazási eljárás (az úgynevezett vote-a-rama).
Jóval az uniós átlag felett van a magyarországi infláció, pedig az EU árainak drágulása is rég nem látott mértékű.
Az elmúlt 15 évben most emelkedtek a legjobban a fizetések, ám még ez sem volt elég ahhoz, hogy a bérnövekedés százalékpontjai utolérjék az inflációt.
Már a háború előtt sem voltak könnyű helyzetben a vendéglátósok, ám idén 30 százalékot drágult a szállodák fenntartása, de csak 20 százalékot tudtak emelni az áraikon, ennél többet ugyanis nem fogadna el a piac,. Nehezíti a dolgukat, hogy a mostani veszteség a jövő januárban esedékes energetikai szerződésújítások miatt szinte biztos, hogy tovább fog növekedni. Ezt tetőzi az oroszok eltűnése a magyar turizmusból. Három kedvenc városuk Budapest, Hévíz és Hajdúszoboszló volt, leginkább a fürdők miatt, ezért megkérdeztük a városokat, mekkora problémát okoz náluk az orosz turisták elmaradása.
