Júniusban 11,7 százalék volt az infláció, a gyorsan változó tételektől szűrt maginfláció 13,8 százalékra gyorsult. Legjobban az élelmiszerek drágultak, összességében egy év alatt 22,1 százalékkal. Ezen belül például a kenyér ára 40 százalékkal ment föl, a tejé 25 százalékkal.
Az infláció alapvetően rossz – azt gondolhatnánk, hogy ha valamiben, hát ebben legalább egyetérthetünk politikai véleményektől függetlenül. Csakhogy ez sem így van. Mert ha mélyebbre ásunk, kiderül, hogy egy ilyen drágulásnak sem csak vesztesei lehetnek.
Az új pénzeszköz a Viktória-vízesés után kapta a nevét. Az ország 2009-ben felhagyott a világtörténelem egyik legsúlyosabb inflációjától sújtott zimbabwei dollárral, de az új helyi valuta sem bizonyult túl erősnek.
Az elmúlt néhány hónapban többet drágultak az élelmiszerek, mint a 2010-es években összességében. De ez azt is jelenti, hogy többet is kell dolgozni azért, hogy megvásároljuk őket? Visszamentünk egészen 1989-ig, hogy megnézzük, az elmúlt 33 évben a fizetések növekedése mennyivel tette egyszerűbbé az élelmiszerek vásárlását.
A gazdaságfejlesztési miniszter szerint csak az árstopokkal lehet kezelni az inflációt úgy, hogy a terhet ne a lakosság viselje.
Megduplázódott a befektetési célú aranytömbök forgalma az év első hat hónapjában a BÁV Zálognál, júniusra az értékesítés meghaladta az egymilliárd forintot. Ez 51 kilogramm eladott aranyat jelent.
Nagy Márton szerint ez a megoldás, egy Nobel-díjas közgazdász másképp látja.
Fájdalom nélkül nincs eredmény – mondta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter utalva arra, hogy a recesszióval, GDP-csökkenéssel lehet letörni az inflációt, majd megígérte, hogy a kormány fájdalom nélkül éri el ezt. A fájdalmat a kormány azzal igyekszik elkerülni, hogy bújtatva csoportosít át juttatásokat a háztartásoknak, ám ezzel épp az inflációt fűti.
Az eddiginél sokkal magasabb inflációs előrejelzést tett közzé az alapkamaton is nagyot emelő MNB; a hőhullám alatt vízhiány lett a budai agglomerációban; Pest és Nógrád megye sok településén eközben a hulladék szállítása akadozik. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
8,6 százalékos inflációt mért az eurózónában az Eurostat.
Orbán Viktor, amikor a hazai infláció okairól beszélt, új távlatokat nyitott a földrajzi közgazdaságtan területén. Vélemény.
Aki a jégkrémnél és az ízesítőkkel, színezékkel telenyomott fagylaltnál többre vágyik, egyre kevesebb helyen talál majd ilyet. Az alapanyagnak már itt is napi árfolyama van, az energia pedig csak annak nem drágult, akit még köt a szerződése. Ráadásul csalódnia kell annak is, aki úgy spórolna, hogy lemond a minőségről: a silányabb minőségű fagylaltot készítők is felzárkóznak árban a drágákhoz.
A gazdaságfejlesztési miniszter szerint recesszió jön a világban 2023-ban, de Magyarországon nem biztos. Az árstopban az a rossz, hogy egyszer ki kell belőle jönni.
Két év alatt 900-1000 milliárd forintot érnek a kormány adóemelései és új adói, ezek 2022-ben 0,4, 2023-ban 1,5 százalékponttal növelik az inflációt. Az árstopok ezt bőven ellensúlyozzák – de nem tudni, a kormány mihez kezd velük ősztől, a jegybank azzal a feltételezéssel számol, hogy fokozatosan kivezetik őket. A kormány közel 2 ezer milliárdot szórt ki a választások előtt, ami a háztartások fogyasztásán keresztül a GDP-t pörgeti – és az importot, így hozzájárul az ország folyó fizetési mérlegének hatalmas hiányához.
Miközben azt hallgathatjuk, hogy a háború miatt jár az egekben az infláció, és máshol sem jobb a helyzet, a számok azt mutatják, hogy már 2021 végén is az EU egyik legnagyobbja volt a magyar drágulás, és most is sokkal rosszabbul állunk a nyugatiaknál. Az olcsó energia annyira elég, hogy a régiónkhoz képest elviselhetőnek tűnjön a magyar infláció, és nőjön az esélye annak, hogy még akkor is nagy legyen az itteni drágulás, amikor Európa legtöbb más helyén már visszatér a nyugodt időkben megszokott szintre.
A hitelminősítő az amerikai helyzetet elemezte.
Pánikszerűen, hatalmasat emelt az alapkamaton kedden a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa. Most először adta jelét annak, hogy az eddiginél nagyobb szigorra is hajlandó a forint árfolyamának védelmében és az infláció elleni küzdelemben.
Az utolsó pillanatig reszelgeti a kormány és a Fidesz a 2023-as büdzsét, több pénz jut majd egyebek mellett sportra és kormányzati kommunikációra. A bevételi oldalon a fedezetet az infláció miatt növekvő adóbevételek jelentik. A 2023-as büdzsét megalapozó gazdasági előrejelzések már most köszönőviszonyban sincsenek a realitásokkal, ettől függetlenül a költségvetést nem fogják áttervezni.
Kínkeserves munka az infláció mögötti folyamatokat megállítani, de minél később teszik meg, annál nehezebb és fájdalmasabb lesz – állítja a volt jegybankelnök az e heti HVG-ben.
Május után júniusban is nagyobb volt a pénzromlás a becsültnél, 24 éves rekordokat döntöget az infláció.
