„Bárcsak az ösztöndíjak is követnék az inflációt” – reagált gúnyosan egy egyetemista a közösségi oldalán, amikor megtudta, hogy júliustól két és félszeresére, 4,99 százalékra emelkedik a szabadon elkölthető Diákhitel 1 kamata. Bár a drágítás – főleg, hogy azt a hvg.hu cikke előtt a hitelt nyújtó állami cég nem verte nagy dobra – sokaknak borzolta a kedélyeit, nem jelent azonnali pluszköltséget. A diákhitelek törlesztését ugyanis akkor kell csak megkezdeni, ha valaki már lediplomázott, és a törlesztőrészlet eleinte a minimálbérhez, később az adós keresetéhez igazodik. Az emelés hatására tehát a futamidők nyúlnak meg.
Egy átlagos összeget kérvényező adós nagyjából tíz év alatt törleszt, ám annak időtartama leginkább a jövedelemtől függ. Ha például valaki a maximálisan elérhető 4,5 millió forintot veszi fel, és átlag alatti keresete van, akár húsz évig is elhúzódhat a futamidő – példálózik Argyelán József, a Bankmonitor elemzője.
A Diákhitel Központ az emelés után azzal érvelt, hogy még az új kamat is alacsonyabb a jegybanki irányadó rátánál, így továbbra is ez a legkedvezőbb szabad felhasználású hitel.
„Csak egy szabadcélú termék kedvezőbb, a kamatmentes babaváró hitel”
– erősíti meg a pénzpiaci szakértő, hozzátéve, hogy annak viszont szigorúbbak a feltételei. A piaci személyi kölcsönöknél 9-től akár 20 százalékig is elmehet a teljeshiteldíj-mutató, a jelzáloghiteleké pedig 8-tól indul, viszont azokhoz ingatlanfedezet is kell. Ezekhez képest a diákhitel annyira kedvező, hogy befektetések finanszírozására sem utolsó: még a biztos hozammal kecsegtető államkötvények között is van olyan, amelyet megéri megvenni a megemelt kamatú kölcsönből. „Közgazdaságilag nézve elvileg mindenkinek fel kéne vennie és állampapírba tennie” – mondja Szőke Levente szegedi egyetemista, aki maga is így tett. Hozzáteszi, olyanokat is ismer, akik kriptovalutába vagy részvényekbe fektették be az igényelt összeget, amelyek persze jóval kockázatosabbak.
