Emmanuel Macron francia elnök vagy Mario Draghi volt uniós gazdasági biztos „sokkal erőteljesebb, hogy ne mondjam, durvább” megállapításokat szokott tenni az európai közállapotokról, mint én – kezdte a Kossuth rádiónak adott szokásos péntek reggeli rádióinterjúját Orbán Viktor.
A miniszterelnök ezzel cáfolta a felvetést, hogy a magyarok mondanivalója „kilóg az európai koncertből”. Hozzátette: nem egy sajátos magyar nézőpontról van szó, amikor az európai gazdaság nehézségeiről beszélünk, hanem az uniós országok vezetői által is osztott véleményről.
„Ahogy szoktuk mondani: a király meztelen, és most már nem a magyarok az egyetlen »kisgyerek«, aki szól a tömegben, hogy »de hát a bácsi meztelen!«. Hanem egyre többen vannak a felnőttek közül is” – mondta.
A keleti világ lemásolhatatlan
Orbán utalt rá, hogy november 7-én Magyarországon lesz az Európai Politikai Közösség (EPC) csúcstalálkozója, amelyre 41 európai ország vezetője jön el. Egy nappal később pedig az EU-vezetők találkoznak majd Budapesten.
Az EPC-csúcs témája az európai gazdaság versenyképessége lesz. Úgy vélte, hogy ma a nyugati világ veszít a versenyképességéből, és „nem tudjuk a nálunk most sikeresebbnek tűnő keleti gazdasági módszereket átvenni Magyarországon, mert egész egyszerűen a keleti világok civilizációban, kulturálisan lemásolhatatlanok”. A kormányfő itt külön kiemelte Kínát.
A miniszterelnök szerint az egyetlen megoldás, hogy ne essünk bele egy gazdasági szakadékba: „Össze kell állítani a világban ismert példákból azt a gazdasági modellt, ami a magyarokra testre szabható, ami a magyarok kultúrájával összeegyeztethető, amiben a magyarok jól érzik magukat, amiben tudnak teljesíteni, ahol elő tudják hívni a saját maguk tehetségét.”
„Mindent, ami jó nyugatról és keletről, át kell venni, ami pedig nem működőképes, abból semmit nem szabad átvenni” – tette hozzá.
Az Ukrajna elleni orosz háború sem maradhatott ki a beszélgetésből. Orbán szerint a Nyugat azt nem tudja befejezni, ezért a gazdaságban is háborúzni akarnak. Magyarországnak ezzel szemben sikerült kimaradni az orosz-ukrán háborúból, akkor az elhibázott, háborús logikára épülő rossz gazdaságpolitikából is.
Kavics a cipőben
Ezután egy kis brüsszelezés következett.
„Az kényelmesebb lenne a brüsszelieknek, ha az a kavics, amit mi, magyarok jelentünk, nem lenne a cipőjükben” – kezdte a miniszterelnök, aki szerint Brüsszel nem is titkos összeesküvést tervezett Magyarország ellen, hanem olyat, amit a televízión keresztül mindenki láthatott két hete az Európai Parlamentben.
„Azt mondták, hogy vége van, miniszterelnök úr, az ön kormányzásának vége, mi az új, leendő kormányfőt támogatjuk” – adta Brüsszel szájába Magyar Péter mondatait (akinek a nevét most sem mondta ki).
A miniszterelnök szerint ugyanez történt Lengyelországban is, hiszen a lengyelek is a saját útjukat járták, önálló migrációs és genderpolitikát folytattak, az Európai Néppárt pedig nyíltan szembe szegült velük és kijelentette, hogy a konzervatív lengyel kormányt le kell váltani.
Brüsszelnek bábkormányokra van szüksége, olyanokra, amelyekre erős befolyásuk van és utasítást tudnak nekik adni – mondta.
A kormányfő szerint az elmúlt időszak brüsszeli követelései Magyarországgal szemben kifejezetten gazdasági természetűek. Az egyik ilyen az adó kérdése. Az EU az alacsony magyar szja helyett magasabb adót szeretne, ahogy azt is, hogy vonjuk vissza a multikra kivetett adókat is, emellett folyamatosan támadják a rezsicsökkentést, a nyugdíjreformot és az agrártámogatásokat is.
„Ma azonban olyan kormányunk van, amely jó dolgokat megcsinálja, a rossz dolgokat pedig visszautasítja” – tette hozzá.
Orbán kifejtette, hogy a munkaadók szerint nagyjából 12 százalékos 3 éven keresztüli béremelés kellene ahhoz, hogy a kormányzati cél teljesüljön, de ehhez cserébe szerintük szükség van a fejlesztési programokra, illetve adó és járulék csökkentésre. Erre van költségvetési mozgástér.
Majd azzal folytatta, hogy az amerikai választás is meghatározza a gazdaságpolitika mozgásterét. Ha ugyanis Donald Trump visszatér, akkor a háború kiterjedésének a veszélye szinte nullára csökken. Orbán, aki korábban még azt mondta, hogy Donald Trump egy nap alatt véget vet a háborúnak, most óvatosabban fogalmazott.
„Hogy le tudja-e zárni a háborút, majd meglátjuk, de hogy a háború nem fog tovább terjedni egy Trump elnök által vezetett amerikai adminisztráció alatt, szinte biztosra mondható” – mondta.
Ha ezzel szemben fennmarad a mai helyzet, más gazdaságpolitikát kell folytatni, mert a nemzeti össztermék több mint 2 százalékát kell katonai kiadásokra költeni.
Lesz egymilliós átlagbér
Orbán Viktor hangsúlyozta: egészen 2019-ig a magyar gazdaság egy egyenes vonalú emelkedő pályán volt, amelyet megtört Covid, majd elkezdődött a háború és az azt követő szankciók, illetve infláció.
„Ebből a nehéz 4-5 éves szakaszból kell kiutat találni, és úgy érzem, hogy ez megvan. Amennyiben a gazdasági semlegesség talaján állunk, akkor az a politika, amit folytatunk, 2025-ös évben fantasztikus eredményeket hozhat és egy minden más európai országot meghaladó mértékű, akár 3%-os gazdasági növekedést eredményezhet, ami együtt jár a béremelés lehetőségével is” – tette hozzá.
A kormány ugyanakkor nem tudja megállapítani a béreket, mivel ha rosszul állapítja meg, tönkre megy a gazdaság. Ezért a kormány hagyja, hogy a munkáltaltók és a munkavállalók állapodjanak meg, ha ez megvan, akkor a kormány is „belép” és könnyít a felek valamelyikén.
„Jól haladnak a tárgyalások, lesz egymillió forintos átlagbér és belátható időn belül és a minimálbért is a négyszázezer forint magasságáig el tudjuk vinni.”
A hamarosan kezdődő nemzeti konzultációnak pedig pont az a célja, hogy ezeknek az alapjait megerősítse.
„Én nem tudok hivatkozni a katonai erőnkre, a ’hatalmas’ magyar népességre, a mindent elsöprő magyar nemzeti össztermékre. Én egyetlen dologra tudok hivatkozni ezekben a küzdelmekben: a magyar emberek akaratára”
Köszönet a Mi Hazánknak
A beszélgetés végén szóba került Orbán Viktor migrációs egyeztetése a szerb államfővel és a szlovák miniszterelnökkel. A kormányfő szerint migrációs paktumot ki kell hajítani, közben viszont az Európai Parlamentben a brüsszeli bürokraták és mögöttük néhány nagyobb állam is arra voksolt, hogy a paktum jó, és föl kell gyorsítani a végrehajtását.
„Sajnos a magyar ellenzék is a Mi hazánk kivételével emellett szavazott. Tehát Magyarország megbüntetése mellett szavazott, és a Magyarországnak járó határvédelmi támogatások megtagadását hagyták jóvá. Nem voltunk elegen az Európai Parlamentben, de majd a tanácsban, ahol én vagyok, talán sikeresebbek leszünk” – dicsérte meg Toroczkai Lászlóék pártját a miniszterelnök.
