Központosítás, egységesítés, a szakma kizárása a döntésekből, és a pedagógiai autonómia végletes megcsonkítása. Elüldözött és kedves egyetemek. Tíz év alatt minden megváltozott, de eredményességében szinte minden romlott az oktatásban.
Újra kellene gondolni az iskolák szerepét, az oktatási tartalmakat, az értékelést, a szülő-tanár viszonyt – javasolja egy nemzetközi szülői szervezet. Van mire alapozni: a járvány miatt minden országban kénytelenek voltak áttérni a távoktatásra, ez hasznos tapasztalatokat halmozott fel.
A túlnyomórészt hátrányos helyzetű gyerekeket oktató pedagógusok szerint tanulóik harmada nem tudott bekapcsolódni a digitális oktatásba – ez derül ki egy friss, kutatásból. Az eredmények alapján várható, hogy tovább nő majd az iskolai szakadék a gyerekek társadalmi helyzete alapján.
A kampányoltásokra a járványt követően kerül majd sor, de az immunizáció ettől nem veszít a hatékonyságából.
Az utolsó pillanatban is le lehet fújni a vészérettségi vizsgákat, de jobb lenne azonnal.
A Klebelsberg Központ vezetője szerint, ha mindenki betartja a védekezéshez szükséges előírásokat, akkor nem lesz fertőzésveszély az érettségin. A digitális oktatás jól vizsgázott, igaz, a tanulók öt százaléka kimarad ebből. Van mintegy 700 gyerek, aki nem otthonról tanul, hanem bejár az iskolákba.
A szakképzést lezáró vizsgákon mintegy 70 ezer diák vesz részt.
Aki nem elégedett a megállapított jegyeivel, elmehet szóbelizni.
Éjjel levelet írt Maruzsa Zoltán a középiskolák vezetőinek az érettségi lebonyolításáról.
Tíz éve nincs velünk Popper Péter pszichológus, író, tanár. Hogy látta az akkor már és még ellenzékben lévő mai miniszterelnököt? Mit gondolt a nevelésről, az iskoláról, a vallásról vagy a demokráciáról? Könyvein, interjúin, előadásain ma is érdemes elgondolkodni. Felidézünk párat.
Huszonöt tanoda és civil szervezet kéri nyílt levélben a Köznevelésért Felelős Államtitkárságot, hogy dolgozzon ki válságkezelő akciótervet azoknak a gyerekeknek a támogatására, akik hátrányos helyzetükből fakadóan kimaradnak a digitális távoktatásból.
A dán iskolák harmadában már most újraindul a tanítás, jövő héttől pedig valamennyi iskolának fogadnia kell a gyerekeket.
A távoktatásra áttért iskolarendszer egyik legfurább feladata, hogy miközben a gép elé várja a gyerekeket, egyben mozgásra is kellene bírnia. Nem könnyű azonban a mindennapos testnevelést ilyen körülmények között elvárni a gyerekektől, pláne nem könnyű ellenőrizni és értékelni azt. A videós bizonyíték erre egyébként nem jogszerűtlen, csak nem biztos, hogy a legjobb módszer.
A nyílt levelet Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkárnak és oktatási akciócsoportnak címezték a Lauder-gimnázium végzősei. Abban nemcsak problémákat sorolnak, hanem konkrét javaslatokat is tesznek.
A háromdimenziós hatást keltő egyedi gyalogos átkelőhelyet az autósok vélhetően jobban látják majd.
A legtöbb végzős diák nem örül annak, hogy – jelen állás szerint – megtartják az írásbeli érettségiket, de van, aki szerint ez lenne a jó megoldás. Az viszont egyöntetű vélemény, hogy nagyon későn születik meg a döntés, hiszen egy hónap sincs már a vizsgákig.
Retró mártírkultusz vagy konstruktív sikertörténet? A kerettantervből nemcsak hogy a hivatalos ideológia, de egyenesen az aktuálpolitikai doktrína irdatlan lólábai lógnak ki minden irányba. Vélemény.
A koronavírus-járvány miatti rendkívüli helyzetben Michelisz Norberték támogatásával egy átfogó digitális tananyagot tartalmazó szoftvert vásárolnak.
HIÁNYOZTOK – jelenik meg az üzenet üresen kongó iskolák ablakában, miközben a valóságban egyenesen a családok nappalijába költöztünk. Hogyan lesz a virtuális jelenlét, a virtuális kapcsolattartás élhető és megerősítő minden érintett számára? Röviden úgy, ha megtanulunk egy kicsit gondolkodni egymás fejével, érezni egymás szívével. Pont, mint a valós kontaktuson alapuló kapcsolatban. Vélemény.
