Jogállamiságról és uniós pénzekről volt szó hétfőn az Európai Parlamentben, így aztán gyakran lehetett hallani Magyarországról és Orbán Viktorról. Az EP egy új mechanizmust javasol az alapértékek tiszteletben tartására. Határozottan támogatják a képviselők a EU-s források és a jogállamiság összekapcsolását.
Nagy vihart kavart Magyarországon, hogy Katarina Barley-nak, az Európai Parlament egyik alelnökének olyan kijelentést tulajdonítottak, miszerint pénzügyileg ki akarja éheztetni Magyarországot és Lengyelországot. Kiderült, hogy a kérdéses interjúban ez nem hangzott el, félrefordították a német szociáldemokrata politikus szavait, amiért az érintett újság elnézést is kért.
Az ülést többször is megszakítva az uniós állam- és kormányfők végül csütörtökön éjfél után döntést hoztak a Fehéroroszországgal kapcsolatos szankciós intézkedésekről. Zöld utat kapott az az elképzelés, hogy mintegy negyven személyt sújtsanak beutazási tilalommal, uniós számlák befagyasztásával. Lukasenka elnök azonban nem lesz a listán.
Az Igazságügyi Minisztérium szerint őket teljesen kihagyták az Európai Bizottság jogállamisági jelentésének elkészítéséből, ezért 30 oldalas elemzésben bizonygatják a kormány igazát. Közösen méltatta viszont a dokumentumot nyolc civil szervezet – bár ők is hozzáfűztek ahhoz egy több mint 50 oldalas árnyékjelentést.
Orbán Viktor várja a választ az Európai Bizottságtól Vera Jourová alelnök – szerinte méltatlan – kijelentései ügyében. A magyar kormányfő arra számít, a válságkezelési segélycsomagot nem kötik össze a jogállamisági vitákkal – ellenkező esetben az EU-t meg kell kerülni.
Bár volna rá igény, de valószínűleg mégsem lesznek szankciók sem Fehéroroszországgal, sem Törökországgal szemben az uniós állam- és kormányfők délután kezdődő kétnapos brüsszeli csúcstalálkozóján. Kérdés, hogy napirenden kívül a tagállami vezetők beszélnek-e az igazán feszítő problémákról: a következő hétéves költségvetésről, migrációról és jogállamiságról.
A 27 uniós országra vonatkozó jogállamisági jelentés nyilvánosságra hozatala után néhány újságírónak lehetősége volt beszélgetni Vera Jourovával, a jogérvényesülésért felelős uniós biztossal. Ott volt az EUrológus is, hogy megkérdezzük, még mindig beteg demokráciának tartja-e Magyarországot.
Az Európai Bizottság első éves jogállamisági jelentésében a brüsszeli testület aggasztónak nevezte a magyar igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos átalakításokat, és külön kitértek arra, hogy a korrupciós ügyekben a magas beosztású hivatalnokok felelősségre vonása egyelőre elmaradt. A sajtószabadságot pedig több irányból fenyegetik kormányzati lépések.
A momentumos Donáth Annával ült le vitázni a kormány igazságügyi minisztere. Az álláspontok nem voltak meglepők, az sokkal inkább, hányszor vágtak egymás szavába szinte kiabálva a szereplők, miközben a magyar jogállam helyzetéről beszélgettek.
Szerdán teszi közzé az Európai Bizottság a jogállamiság tagállami helyzetéről szóló első jelentését, a kormány ez elé is lőhetett a testület alelnöke elleni kirohanással.
Az EU-büdzsé védelméről szóló javaslatról a tagállamok képviselői szerdán tárgyalnak először.
Ezekben elemzik a jogállamiság helyzetét a közösség 27 tagállamában.
A mostani hatalom számára a jog puszta eszköz lett aktuálpolitikai céljai eléréséhez. Nem betilt, „csak” jogászkodással hallgattat el rádiót, veszi el az egyetemek autonómiáját, szűkíti nullaközelire az ellenzék mozgásterét.
A visegrádi országok vezetői az Európai Bizottság elnökéhez látogattak, akivel migrációról és pénzügyi kérdésekről tárgyalnak.
Varga Zoltán médiavállalkozó Bloombergnek adott interjúja és a folytatódó uniós jogállamisági vita a hvg360 reggeli lapszemléjében.
Libernyák támadás a keresztény lengyelek ellen.
Fontosabb átnyomni a büdzsét és a segélyprogramot.
