Erre figyelmeztet az IMF, amely rámutat arra: eddig a befektetők hajlamosak voltak arra, hogy átmenetinek tekintsék az inflációt, de ennek vége. A várható amerikai reakció többszörös kamatemelés lehet, emiatt pedig a korábbi hitelek visszafizetése egyre problematikusabb lehet.
A bankok úgy kezdték 2022-t, ahogy 2021-et abbahagyták: tovább emelték az új lakáshitelek kamatait. Ennek hatására már 5-10 ezer forinttal is megnőtt egy nagyobb összegű kölcsön törlesztőrészlete a november elejihez képest.
A visszafizetendő összegek is nőnek a kamatemelések miatt, ez egy 20 éves futamidejű kölcsön esetében fél-, másfélmillió forintra rúghat.
3,3-ról 3,6 százalékra változtatta az MNB az irányadónak számító egyhetes betéti tender kamatát.
Sorozatban a negyedik héten emelte meg az MNB az egyhetes betéti tender kamatát, most már 3,3 százalék az irányadó kamat.
Hosszú kamatemelési ciklusra készül az MNB az alelnöke szerint, amíg sikerül letörni az inflációt. Virág Barnabás azt is mondta, kerülni fogják, hogy ide-oda rángassák az egyhetes betéti ráta kamatát.
Októberben véget ért a lakáshitelpiac nagy szárnyalása, ám az MNB adataiban látható markáns csökkenés ellenére sem alacsony ez az összeg. Az október 4-től elérhető és nagyon népszerű zöld lakáshitelek folyósítása ráadásul még nem is kezdődött meg a számok alapján.
3,1 százalékra emelte a jegybank az egyhetes betéti tender kamatát.
Nemhogy 2022 végére sem csökken 3 százalék közelébe az infláció, de a jegybank immár 5 százalék körüli éves ütemmel számol. Ami önmagában messze túl van a jegybank toleranciasávján, és felveti a kérdést, hogy ha ekkora lesz az éves átlag, mekkora drágulás várható az első hónapokban.
Újra kamatot emelt csütörtökön a Magyar Nemzeti Bank, ezúttal – ahogy egy héttel korábban is – az egyhetes betét kamatát vitték fel, a most már irányadónak tekinthető kamatszint így 2,9 százalékos lett. A cél az infláció leszorítása, ám ennél több következménnyel jár egy ilyen lépéssorozat. De mit jelenthet az átlagember számára, egyáltalán mit vehetünk észre a saját pénzügyeinkben a monetáris szigorításból? Ennek a legfontosabb tudnivalóit gyűjtöttük össze.
Negatív csúcsokat döntő árfolyamváltozással reagált a forint a nemzetközi környezet zavaraira, azaz a piaci szereplők nem méltányolták a nemzeti bank eddigi kamatemeléseit.
Zuhan a forint, a 372 egyelőre plafonnak tűnik, de egy pillanatra azt is áttörte.
369,69 forintot kértek egy euróért hétfő délelőtt.
Ez a véleménye az Európai Központi Banknak, amely jelentésében arra hívja fel a figyelmet, hogy középtávon korrekció következhet be ezen a nagyon érzékeny piacon.
Vészjelzést adott a gazdaságot eluraló inflációról a magyar kormány, hiszen a fogyasztói árak átmeneti befagyasztása a gyengeség jele. Az az üzenete, hogy nincs más eszköz a drágulás megfékezésére. Pedig volna, de nem ez a cél, hanem a látszatkeltés.
Újra megemelték az egyhetes betéti tender kamatát.
Az MNB kamatemelési ciklusa begyorsult az elmúlt másfél hónapban, de a karácsony előtti időszakban ez csak az új lakáshitelek költségeiben vált érzékelhetővé. Most viszont beindult a személyi kölcsönök drágulása is – derül ki a Bank360.hu összesítéséből. Két nagy lakossági bank is elszánta magát a kamatemelésre, és őket alighanem követik majd a konkurensek is.
Az egyhetes betéti tender kamat 3,8 százalék lett.
