Optimális esetben jövő év közepére kivezetnék a gazdaságélénkítő programot az USA-ban, de ha a növekedés nem úgy alakul, még lassítják a leállítást. Az biztos, hogy még idén döntenek róla.
A Magyar Nemzeti Bank a nyári hónapok során több lépésben 0,6 százalékról 1,5 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot az infláció mérséklése érdekében, ami ugyan közvetve, de egyértelmű hatással van a lakáshitelek kamataira is. Ezért a Bank360 elemzői megvizsgálták, hogy mennyiért lehet most két nagyobb összegű lakáshitelt, 20 és 40 millió forintot felvenni.
Erre hívja fel a figyelmet a Harvard egyetem professzora, Kenneth Rogoff, aki szerint sokkal inkább politikai döntések okozzák a tartós inflációt, mint gazdasági trendek.
Bár a kamatemelés elsősorban a nem fixált piaci hitelt törlesztőknek, valamint az új hitelt felvevőknek hátrányos, a csok keretében felvett támogatás esetében is okozhat kellemetlenségeket. Persze csak akkor, ha a kezdetben bevállalt gyermekszám nem teljesül, ebben az esetben viszont egyre nagyobb büntetőkamattal szembesülhetnek az ügyfelek.
Kilőtt Európa és az USA gazdasági növekedése, Kína zakatol, de azok a szegényebb országok, amelyeknek nem jut vakcina, lekéshetik a globális konjunktúra éledését. Közben fél szemmel mindenki a gyorsuló inflációt figyeli.
Valóban nekiveselkedik a jegybank az elszabadult infláció megfékezésének, ennek jegyében kedden 1,2 százalékra növelte az alapkamatot. Kérdés, hitelesnek tartja-e a piac az eltökéltségét, s hogyan reagál a forint árfolyama.
A forint az ultra alacsony kamatok miatt került erős leértékelődő nyomás alá, az emelés késett és nem elégséges mértékű – kommentálja a jegybanki döntést Surányi György egyetemi tanár, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke.
A jegybankelnök hétfőn nekirontott a miniszterelnöknek, majd másnap a Monetáris Tanács kamatot emelt. A tét némi leegyszerűsítéssel az, hogy az eurónkénti 370 vagy 340 felé indul-e el a forint.
Havi ciklikusságú alapkamat-emelési sorozat kezdődik, ami addig tart, amíg nem sikerül kordába szorítani az inflációt. Matolcsy György már nem kritizálta nyíltan a kormány gazdaságpolitikáját, inkább focis hasonlathoz nyúlt.
A kamatdöntés még gyengítette a forintot, amikor viszont az MNB kiadta a döntés indoklását is, jött a nagy erősödés.
Az amerikai jegybank szerepét betöltő szervezet vezetői szerint 2023-ra várható kamatemelés.
Rövid időre benézett a forint 350 alá is, majd valamivel e szint fölött állt meg.
Bár az elmúlt hetekben lassulást mutat számos gazdasági mutató, összességében arra lehet számítani, hogy folytatódik a világgazdaság kilábalása a válságból. Feltételezve, hogy a jegybankok monetáris politikája továbbra is támogató marad, két tényező lehet jelentős hatással a fellendülés pályájára: az egyik az egészségügyi helyzet alakulása, a másik a költségvetési politika. Heinz Frigyes Ferdinánd, az OTP Alapkezelő vezérigazgató-helyettesének világgazdasági elemzése.
A jegybank 0,15 százalékponttal megemelte az egyhetes betétjének kamatát. Ennek a konstrukciónak komoly hatása van a rövid lejáratú hozamokra, ami viszont a változó kamatozású – azon kölcsönök, melyek kamatát a bank egyoldalúan éven belül megváltoztathatja – lakáshitelek kamatszintjét befolyásolja.
Egy hét alatt gyakorlatilag 0,7 százalékpontos kamatemelést hajtott végre a jegybank, a hírre erősödni kezdett a forint.
Addig folytathatja az MNB a kamatemelést, amíg nem tér vissza az infláció a 4 százalék alatti toleranciasávba, ez azonban valószínűleg csak 2022 elején történhet meg – mondta a jegybank alelnöke az újabb alapkamat-emelés után.
Ahogy az várható volt, 1,2-ről 1,5 százalékra emelte a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa az alapkamatot. Az MNB jó előre megígérte, hogy emelés következik, ami nem is meglepő: az infláció csökkent az előző két hónap alapkamat-emeléseinek hatására, de még mindig jóval magasabb, mint amit a jegybank szeretne.
Az MNB kamatemelése jó irány, de késve jött és kevés, az infláció letöréséhez nem elég a jegybank, a kormányra is szükség van, az államadósság magas szintje pedig akkor okozhat bajt, ha rossz célra költik el a pénzt – erről is beszélt Surányi György a HVG-nek adott interjújában.
Majdnem tíz év után, Matolcsy György vezetése alatt most először készül kamatemelésre a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. A döntésben sokan azt látják, hogy a jegybank szembekerült az eddig hasonló módon gondolkodó kormánnyal, egy másik nézőpontból azonban épp hogy hozzájárul a maga eszközével ahhoz, hogy a Fidesz megőrizze népszerűségét a választások előtt. De mi árthat jobban a Fidesznek: a magas infláció vagy a magasabb kamatok?
