A Magyar Nemzeti Bank a nyári hónapok során több lépésben 0,6 százalékról 1,5 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot az infláció mérséklése érdekében, ami ugyan közvetve, de egyértelmű hatással van a lakáshitelek kamataira is. Ezért a Bank360 elemzői megvizsgálták, hogy mennyiért lehet most két nagyobb összegű lakáshitelt, 20 és 40 millió forintot felvenni.
Erre hívja fel a figyelmet a Harvard egyetem professzora, Kenneth Rogoff, aki szerint sokkal inkább politikai döntések okozzák a tartós inflációt, mint gazdasági trendek.
A forint az ultra alacsony kamatok miatt került erős leértékelődő nyomás alá, az emelés késett és nem elégséges mértékű – kommentálja a jegybanki döntést Surányi György egyetemi tanár, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke.
Az MNB kamatemelése jó irány, de késve jött és kevés, az infláció letöréséhez nem elég a jegybank, a kormányra is szükség van, az államadósság magas szintje pedig akkor okozhat bajt, ha rossz célra költik el a pénzt – erről is beszélt Surányi György a HVG-nek adott interjújában.
Majdnem tíz év után, Matolcsy György vezetése alatt most először készül kamatemelésre a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. A döntésben sokan azt látják, hogy a jegybank szembekerült az eddig hasonló módon gondolkodó kormánnyal, egy másik nézőpontból azonban épp hogy hozzájárul a maga eszközével ahhoz, hogy a Fidesz megőrizze népszerűségét a választások előtt. De mi árthat jobban a Fidesznek: a magas infláció vagy a magasabb kamatok?
Rövid időre benézett a forint 350 alá is, majd valamivel e szint fölött állt meg.
Bár az elmúlt hetekben lassulást mutat számos gazdasági mutató, összességében arra lehet számítani, hogy folytatódik a világgazdaság kilábalása a válságból. Feltételezve, hogy a jegybankok monetáris politikája továbbra is támogató marad, két tényező lehet jelentős hatással a fellendülés pályájára: az egyik az egészségügyi helyzet alakulása, a másik a költségvetési politika. Heinz Frigyes Ferdinánd, az OTP Alapkezelő vezérigazgató-helyettesének világgazdasági elemzése.
