Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
3,8-ról 4 százalékra emelte a Magyar Nemzeti Bank az egyhetes betéti tender kamatát. Ez a mutató azt jelenti, hogy a bankok mekkora kamattal tarthatják a pénzüket egy hétig az MNB-ben, most pedig azért különösen fontos, mert mivel jóval magasabb az alapkamatnál, ez számít a teljes magyar gazdaságban az irányadó kamatnak.
November közepén még csak 1,8 százalékos volt ez a kamat, azóta az egymást követő hetedik csütörtökön emelték most meg. Virág Barnabás, az MNB alelnöke december 7-én azt nyilatkozta a Világgazdaságnak, hogy nem fognak minden héten kamatot emelni, de a leállás időpontja azóta sem érkezett el.
A jegybank az elszállt inflációt próbálja megfékezni a sorozatos kamatemeléssel. Miután novemberben 14 éves rekordszintre nőtt az infláció, az MNB kiadta az előrejelzését arról, hogy 2022-ben 4,7 és 5,1 százalék közötti áremelkedést vár.
Nyakunkon a drágulás, de tényleg rossz dolog az infláció?
2021 legfontosabb gazdasági jelensége az volt, hogy elszállt az infláció. Szinte senki nem úszta ezt meg, Magyarország, az USA, az eurózóna egyaránt rég nem látott inflációs mutatót ért el. Hogy számolják ezt ki, miként mérik meg, és mit lehet tenni ellene? Tényleg beleszámít a kvarcóra ára az inflációba, a lakásoké viszont nem?
A kamatemelést azok nem, vagy csak részben fogják a következő fél évben megérezni, akiknek a lakossági jelzáloghitelében most jönne el a kamatforduló napja, az október végi referenciakamat szerint számított szint fölé nem nőhet a kamat 2022. június 30-ig.
