Járom a TV stúdiókat ebben a három éve tartó, kis magyar kvázi-recesszióban. Mi a baj a magyar gazdasággal? – szól a kérdés. Hol a növekedés? Miért itt nagy az infláció? Mit kéne tenni, hogy jobb legyen? Miért nem tesszük? Az évek alatt az elemző elfáradt, a téma kiüresedett, a szó elszállt. De az írás talán megmarad, úgyhogy egyszer még nekidurálom magam.
Mi egy parkolóhely értéke? És a lakhelyé? Lehet érzelemmentesen dönteni? Ki mellé áll a közgazdaságtan? A friss hírlevélben, a fokozódó világban mi most a fokozódó urbanizációs helyzettel foglalkozunk.
Az emberek nem szeretik, ha a szemükbe mondják az igazságot, mondja a HVG Kapitalizmus Balásyval című prémium hírleveleinek szerzője. Szerinte rossz, ha érzelmek alapján születnek politikai, gazdasági döntések. Ám ami egy cégnek jó, társadalmi szinten kevésbé szeretjük. Például azt, hogy a kormány eldöntötte, a társadalom alsó hetven százaléka nem kap jó oktatást, egészségügyet, lehetőséget, rájuk a gyárakban van szükség.
Valami váratlan, egyben nagy hatású esemény – ez a Fekete hattyú. Nassim Taleb 2007-es könyve óta tudjuk ezt. Vélhetően azért is lett népszerű a könyv, mert közvetlenül utána jött 2008-2009, a feketehattyúság egy csimborasszója. Aztán hamar lett jobb hattyúnk, 2020. Gyorsabb és látványosabb, leginkább azért, mert több volt benne az érzelem.
Mottó: „Nem csak tudósok, emberek is vagyunk. Csökkenteni kell a potenciálisan katasztrofális klímaváltozás kockázatát… Ezért ijesztő forgatókönyvekkel, leegyszerűsített, drámai hangvételű állításokkal kell operálnunk, az esetleges kételyeinknek pedig ritkán szabad hangot adnunk. Őszinték legyünk, vagy effektívek?” (Stephen H. Schneider, az IPCC egy volt vezető tagja)
Megkérdeztem a ChatGPT okosabbik (fizetős! kapitalista!) verzióját az egyenlőtlenség előnyeiről. Legjobb tudása szerint fel is sorolta őket, de hozzátette, hogy fontos a pozitív hatásait a negatívakkal balanszírozni, mert olyanjai is vannak. Úgyhogy megkérdeztem a hátrányokról. Azt még lelkesebben sorolta, és valamiért nem tette hozzá, hogy azért nem árt az előnyeivel is számolni… Akkor balanszírozzunk helyette, egyelőre ingyen.
Kamala Harris, a következő potenciális amerikai elnök megtalálta az infláció okozóit: ők a kényük, s kedvük szerint áremelgető gonosz kapitalisták. Azaz a republikánusok. Vagy, ahogy más országokban hívják őket: a „multik”. De szerencsére megvan az ellenszer: az áremelés betiltása, vagyis az ársapkák bevezetése.
Prominens magyar politikus: úgy látom, a migrációval – mindegy, hogy országhatárokon át, vagy belül – csak a baj van.Prominens közgazdász bárhol a világon: a lakhatási mobilitás fontos alkotóeleme a társadalmi mobilitásnak, ami pedig elengedhetetlen a prosperitás és az esélyegyenlőség szempontjából.
Vannak, teszem azt, a nagy német autógyártók. Akiknél – ha Elon Musk nem rúgja rájuk az ajtót a Teslával – lehet, hogy a mai napig a benzines emissziós értékeket elcsaló mérnökök adnák az egyik fő innovációs csapásvonalat. Most a szívükön viselik, hogy kínaiak olcsóbban gyártják az értékesítésük 10-20 százalékát kitevő elektromos autókat. Mert esetleg a vevő azt veszi. Úgyhogy jött is 17-38 százalékos uniós védővám. Meg vagyunk védve?
E hírlevél célja, hogy a gazdaság egy-egy szegmenséről írjon úgy, hogy azon senki ne unatkozzon. Az se, akit egyáltalán nem érdekel a gazdaság azon szegmense. A cikkeket Balásy Zsolt írja, a HOLD Alapkezelő hedge fund managere és a HOLD After Hours podcast időnként bosszantó műsorvezetője – a HOLD Alapkezelő el is határolódik mindentől, amit ír, bár van, hogy igaza van.
Miért foglalkozna bárki egy ilyen obskúrus témával, ha nincs hedge fundja vagy kapucnis pulcsija?
