#karbonsemlegesség


Egész Európában bukdácsol, de a legjobban Magyarországon gáncsolják a megújulók gyors terjedését

Lehangoló képet rajzol Európáról az első olyan nagyszabású jelentés, amelyben a megújuló energiaforrások elterjedését akadályozó tényezőket vizsgálták meg az uniós tagállamokban. A készítők szerint hiába áll az EU teljes mellszélességgel a megújulók mellett, ha a tagállamok szabályozása számos területen akadályt jelent a gyors terjedés előtt. Magyarország összességében és egyes kulcsterületeken is a legrosszabb helyen áll.


A sikeres vállalkozás titka: találja ki a terméket, a többit pedig bízza másra!

Bár még nem vagyunk túl a járványon, az utóhatásait már minden területen érezzük. Így van ez az e-kereskedelem szegmensében is: a fizikai boltok bezárásával az online térre való átállás olyan gyors volt, hogy az online kereskedelem növekedése messze túlmutat minden eddigi előrejelzésen. Hely azonban maradt azoknak is, akik most kezdenének új, online vállalkozásba, ezért Kemény Zoltánt, a DHL Supply Chain Magyarország ügyvezető igazgatóját kérdeztük arról, hogy lehetünk akár holnap mi is sikeres webshoptulajdonosok munkaerő, adminisztrációs és logisztikai problémák nélkül.



Zhvg könyvajánló: 12 könyv a fenntarthatóságról és a klímaváltozásról

Karbonsemlegesség, újrahasznosítás, bolygótudatos étkezés, körforgásos működés és ökológia: összegyűjtöttük a legjobb, magyar nyelven a közelmúltban megjelent könyveket, amelyek egytől-egyig a klímaváltozással, illetve a fenntarthatósággal foglalkoznak. Van közöttük kötet egészen kicsiknek, tanulmánykötet a tudományok kedvelőinek és kifejezetten hasznos, gyakorlati tanácsokkal szolgáló könyv az életmódunk zöldebbé tételére is. A Zhvg könyvajánlója következik.





Fizetne többet a benzinkúton azért, hogy az olajcég fát telepítsen a világ másik felén?

Egyre több cég vállalja a karbonsemlegességet 2050-re, hogy a működésük és az általuk előállított termékek ökológiai lábnyomát a nullára csökkentik. Ez azonban nem egyes egyedül rajtuk múlik, hiszen a termékeiknek fogyasztóik is vannak. De vajon átháríthatják-e a vásárlókra a termék megvásárlásán keresztül a cég karbonkibocsátás-csökkentési kötelezettségeinek finanszírozását?





EU-csúcs: az eltérített repülőről is szó lesz

Két napos rendkívüli csúcstalálkozót tartanak az uniós állam- és kormányfők Brüsszelben. A napirenden az EU-orosz kapcsolatok, a brexit, a Covid-járvánnyal kapcsolatos helyzet és az éghajlatpolitika kérdései szerepelnek. Rendkívüli témaként szó lesz a fehérorosz hatóságok által leszállásra kényszerített polgári légijárat ügyéről is.


A tavalyi évünk a főzésről és a takarításról szólt otthon, a vasalást bezzeg hanyagoltuk

Tóth Péterrel, az Electrolux Magyarország Értékesítési Divíziójának Vezetőjével beszélgettünk az elmúlt egy év trendjeiről, és arról, hogy milyen kihívások elé állítja a gyártókat a környezettudatosság fontossága. Az Electrolux a pandémia alatt még inkább ráfeküdt az online vásárlásra, és ott tartunk, hogy lassan tényleg fölösleges elmennünk a boltokba, hogy elképzelhessük az új sütőnket a konyhánkban.



Klímasemlegességi célok: valódi cselekvés helyett inkább trükközés zajlik

A világ jelentős része látszólag felismerte, hogy az emberiségnek belátható időn belül el kell érnie a nettó nulla üvegházgáz-kibocsátásokat, hogy ne fokozzuk tovább a klímaváltozást. A hangzatos klímasemlegességi dátumokat megfogalmazó országok és óriáscégek azonban úgy viselkednek, mint a népmesei okos lány: hoznak is, meg nem is. A kitűzött zéró célszámok mögött jelenleg nem látszanak a konkrét és hatékony cselekvési tervek. A most is elérhető kibocsátáscsökkentési módszereket olyan trükkökkel igyekeznek elfedni, mint a technológiailag gyerekcipőben járó szénkivonás és -megkötés vagy a kibocsátások máshol történő kiváltása (offsetting). A klímapolitikai „kreatív könyvelés” helyett átlátható, robusztus és igazságos kibocsátáscsökkentési tervekre volna szükség. Ezen a téren pedig az Európai Unió is jobban teljesíthetne, Magyarország pedig akár az élbolyba is tartozhatna. Lehoczky Annamária, meteorológus, éghajlatkutató (PhD), környezeti szakújságíró írása.