A világ harmadik leggazdagabb embere arról beszélt, tudja, hogy ő sem tökéletes, de akkor is mindent meg kell tenni a klímavédelemért. Ő például fenntartható üzemagyagot vesz a magángépébe.
Szakértők amiatt aggódnak, hogy milyen feszültségeket szül és hogyan változtatja meg a folyó környezetének ökoszisztémáját a beruházás, amelyet Kína a karbonsemlegesség elérésére hivatkozva valósítana meg.
Jelentős átszervezésre készül a világ egyik legnagyobb autógyártó cégcsoportja. Az ok: a bolygó fontosabb.
A bolygó megmentését felesleges lenne egy literenként 3000 forintos üzemanyagtól várni, de a jövője így is ígéretes.
Gázból, biomasszából és napból fog áramot termelni a Mátrai Erőmű, miután a szenes blokkokat leállítják és leszerelik.
A lényeg: 2050-re nem lesz burgonya, vége a krumplis tésztás időnek.
A svájci kávéóriás bejelentette, hogy terveik szerint hamarosan már a teljes ellátási láncukban és a termékeik teljes életciklusában elérik a karbonsemlegességet.
Igen komoly eredményt ért el a környezettudatosság terén a Google, a vállalat bejelentése szerint közvetetten már sikerült elérni a szénlábnyom eltiprását.
A kozmetikai óriáscég is feltünteti majd minden terméke esetén a weboldalon, hogy azok milyen környezeti és társadalmi hatásokkal járnak.
Még idén bevezeti azt a címkét a számítógépes kiegészítőiről ismert Logitech, amely arról informálja majd a vásárlót, hogy az adott termék előállítása során érte-e veszteség a természetet.
Nagyszabású tervről beszélt a Bloombergnek az osztrák környezetvédelmi miniszter.
Ráadásul két évvel korábban, mint ahogy azt tervezték. Mondjuk, Greta Thunberg hazájától nem is vártunk volna mást.
Míg sokan attól tartanak, hogy az átállás a nettó nulla kibocsátású gazdaságra munkahelyek megszűnését eredményezné, ennek éppen a fordítottja igaz.
A Microsoft Planetary Computer néven indította útjára új projektjét, amelyben a cég partnereinek, ügyfeleinek igyekszik hathatós segítséget nyújtani a környezetvédelem terén.
A tudósok szerint még van esélyünk megmenteni a Földet: tudatos döntések sorozatával az évszázad második felére karbonsemlegessé tehetjük a bolygót.
Az Európai Unióban egyre csökken a szén felhasználása a villamosenergia-termelésben, mind több ország, - köztük hazánk is – jelenti be a végső határidőt a szénerőművek bezárására. A valóságban azonban az EU – és benne Magyarország - szénfelhasználása nem szűnik meg, csak elvándorol. Az elmúlt évtizedekben ugyanis egyre nőtt az unión kívüli országokból származó villamos energia exportja, és ez szinte teljes egészében fosszilis erőművekből, elsősorban rossz hatásfokú, olykor még a szovjet érából fennmaradt relikviákból származik.
A miniszterelnök előszeretettel hivatkozik arra, hogy Magyarország karbonsemlegessé válásának költsége 2050-ig 50 ezer milliárd forintba kerülne. A hvg.hu birtokába került egy anyag, amelyből kiderül, mire is gondol Orbán Viktor. Utánajártunk, valós adatok alapján kalkulálta ki az őrületes összeget.
A kormányfő kemény feltételeket szabott ahhoz, hogy aláírja a többek között 2050-re karbonsemlegességet előirányzó uniós nyilatkozatot. Az EU állam- és kormányfői tesztelik azt a nagyratörő stratégiát, amelyet előző nap tárt a nyilvánosság elé Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság új elnöke. Sem Orbánnak, sem Von der Leyennek nem lesz könnyű dolga.
Csak garanciákkal és pénzügyi segítséggel lehetne meggyőzni őket.
Az új Európai Bizottság szerdán mutatja be zöld programját, amelynek középpontjában a klímavédelem áll és az európai gazdaság átállítása környezetbarát üzemmódba. Az EU vezetői csütörtökön tárgyalnak a karbonsemleges Európa tervéről, amelyet a magyar kormány gyakorlatilag a rezsicsökkentésre hivatkozva utasít el. Pedig pénz van: az Európai Beruházási Bank (EIB), amely klímabankká alakul. Erről beszélgettünk Andrew McDowell-lel, a bank alelnökével.
