Idén több térségben már az 1971 óta eddig legaszályosabb 2003-at is lepipálja a száraz napok száma, derült ki az ELTE meteorológusainak kutatásából, akik összevetették az elmúlt 50 év adatait. Azt is megállapították, hogy 1990 óta egyre gyakoribbak a súlyosan aszályos évek, és ez még tovább fokozódik, ha nem csökkentjük a kibocsátást.
Az Air Nostrum 2026-tól olyan léghajókat is bevonna a légi személyszállításba, amik jóval kevesebb károsanyagot bocsátanak ki.
A gyanú szerint a motorokba beépített eszközzel hamisították meg a kibocsátási értékeket.
Az államfő megosztotta, hogy a mandátuma lejárta után is szívesen foglalkozna a környezetvédelemmel.
Kibővítették Londonban az ultraalacsony kibocsátási zónát. Ezzel már két budapestnyi területen kell a régebbi autók vezetőinek több mint 5000 forintnak megfelelő összeget fizetniük a behajtásért, az év egyetlen napja kivételével minden munka-, pihenő- és ünnepnapon. A cél, hogy tisztább maradhasson a levegő a városban.
Egy új kutatás szerint jóval kisebb lehetne a karbonlábnyomunk, ezt a járvány alatt több hazai háztartás is bizonyította, bár leginkább azzal, hogy nem ültek annyit autóba.
Nagyszabású célok, rengeteg újrahasznosított eszköz, megújuló energia és minimális nézőszám: a tokiói szervezők szerint az idei olimpia minden eddiginél zöldebb. A kritikusok azonban arra mutattak rá, hogy nagyon nem mindegy, milyen szempontokat nézünk, és ha más indikátorok alapján számoljuk, az elmúlt évtizedek legkevésbé zöld sporteseményei között szerepel a mostani megmérettetés.
Júliusra halasztotta az Európai Bizottság annak bemutatását, hogyan kellene az EU-nak elérni 2030-ig 55 százalékos kibocsátáscsökkentést, majd a karbonsemlegességet 2050-re. A tervekről várhatóan évekig tartó viták következnek a Bizottság, a tagállamok és az Európai Parlament között. Az egyik legfontosabb lépés a 2005 óta működő, uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) reformja, és ezzel szoros összefüggésben a karbonvámok bevezetése. Az ETS lényege, hogy CO2-kvóták vásárlására kötelezi a kibocsátókat (Magyarországon jelenleg több mint 170 ipari létesítményt), ezzel ösztönözve az alacsonyabb kibocsátásra való átállást vagy akár a bezárást. A megújítandó rendszer várhatóan több céget érintene és nagyobb költséget jelentene a kibocsátóknak, így könnyen előfordulhat, hogy egyes termékek áremelkedését hozza, de Magyarország jól is járhat a szabályozással.
Egyre több cég vállalja a karbonsemlegességet 2050-re, hogy a működésük és az általuk előállított termékek ökológiai lábnyomát a nullára csökkentik. Ez azonban nem egyes egyedül rajtuk múlik, hiszen a termékeiknek fogyasztóik is vannak. De vajon átháríthatják-e a vásárlókra a termék megvásárlásán keresztül a cég karbonkibocsátás-csökkentési kötelezettségeinek finanszírozását?
Egy globális kezdeményezés szerint nem csak a hulladékon és a kibocsátáson, de a költségeken is sokat spórolhatnak a kórházak a fenntarthatóbb gyakorlatokkal. A kórházakban és a klinikákon keletkezik ugyanis a legtöbb egyszer használatos műanyaghulladék.
Bár folyamatosan nő a megújulók része a világ energiamixében, a kibocsátás továbbra sem csökken.
Az EP már megszavazta az új adót, nyárra az Európai Bizottság is jogszabály-javaslatot tesz majd az ügyben.
Az iparhoz mérten is meglepően magas a lakosság által felhasznált energia aránya Magyarországon, a családi házak például az uniós átlagnál 10 százalékkal több energiát fogyasztanak.
Egy új javaslat szerint a svájci cégeknek 2021-től a klímavédelmet is figyelembe kellene venniük a pénzügyi beszámolójuknál.
Nem fogadta kitörő lelkesedés a dél-amerikai ország vállalását, a szakértők szerint amit Brazília a kibocsátása csökkentése érdekében tesz, édeskevés.
Tavaly pozitív trendek indultak el, a legnagyobb gazdasággal rendelkező országok válságcsökkentő intézkedései azonban korántsem a klímavédelmet szolgálták.
Az is szigorodna, milyen autók kaphatnának egyáltalán zöld rendszámot.
A farmerek és a húsipar képviselői csaptak össze a növényi alapú termékek gyártóival, hogyan is nevezzék a húshelyettesítőből készült termékeket az Európai Unióban.
Az otthoni távmunka és a lezárások miatt 40 százalékkal mérséklődött a szárazföldi közlekedés CO2-kibocsátása.
Nagyszabású kampányt indított több cég, hogy csak apró lépésekkel, de kezdjünk el fenntarthatóbban élni. Reményeik szerint ha egymilliárd ember csak egy kicsit változtat, akár 20 százalékkal is lehetne csökkenteni a globális kibocsátást.
