Élen jár energiapazarlásban a magyar lakosság

Az iparhoz mérten is meglepően magas a lakosság által felhasznált energia aránya Magyarországon, a családi házak például az uniós átlagnál 10 százalékkal több energiát fogyasztanak.

  • hvg.hu hvg.hu
Élen jár energiapazarlásban a magyar lakosság

Az iparhoz képest jóval nagyobb a lakosság által felhasznált energia aránya Magyarországon, mint a fejlett iparral bíró országokban – derül ki a szigetelési megoldásokkal foglalkozó vállalat, a Knauf Insulation közleményéből. Míg a magyar lakosság energiafelhasználási aránya 32 százalék – írják –, addig az Egyesült Államokban csupán 18 százalék. Az Eurostat adatai szerint ráadásul a legtöbb környező országénál is többet fogyaszt a magyar lakosság: Ausztriában 23, Csehországban 26, Szlovákiában pedig 20 százalék ez az arány.

Kiszámolták, hogy egy átlagos magyar háztartás energiafelhasználásának 75 százalékát a fűtésre, illetve a légkondicionálásra fordított energia teszi ki.

A magyar családi ház állomány az uniós átlagnál 10 százalékkal több energiát fogyaszt négyzetméterenként, ezzel Magyarország a tíz fajlagosan legtöbbet fogyasztó tagország között van. Az egy főre jutó évi 5,7 tonnás szén-dioxid kibocsátásából így 1,3 tonnát a háztartások juttatnak a légkörbe, amelynek döntő része a fűtő- és tüzelőanyagok elégetéséből származik. Ennek is betudható, hogy

Magyarország az ökológia lábnyoma alapján másfélszer annyi erőforrást használ fel, mint amennyi fenntartható lenne.

A cég szerint a magas fogyasztás egyik oka, hogy az épületek jellemzően korszerűtlenek, az emberek elavult kazánnal pazarlón fűtenek, a meleg pedig kiszáll a gyengén szigetelt ablakon. A fogyasztási arányok eltolódását az is befolyásolja, hogy Magyarországon jóval alacsonyabb az ipari célú felhasználás, míg például a cseheknél sokkal több az energiaintenzív ipari termelés.

Megszavazták a módosított költségvetést, de Budapest csak időt nyert, életet nem - közvetítésünk a Fővárosi Közgyűlés üléséről

Megszavazták a módosított költségvetést, de Budapest csak időt nyert, életet nem - közvetítésünk a Fővárosi Közgyűlés üléséről

A július 1-i határidő előtti utolsó pillanatban, a hétfői rendkívüli közgyűlésen dőlt el, hogy a fővárosi képviselők kiigazították a már korábban, konszenzussal elfogadott 2025-ös költségvetést, így van újra érvényes büdzséje a fővárosnak – év végéig. Ha nem így lett volna, durva korlátozásokkal és pénzügyi nehézségekkel járó állapotra kellett volna készülni.