Az iparhoz mérten is meglepően magas a lakosság által felhasznált energia aránya Magyarországon, a családi házak például az uniós átlagnál 10 százalékkal több energiát fogyasztanak.
Az iparhoz képest jóval nagyobb a lakosság által felhasznált energia aránya Magyarországon, mint a fejlett iparral bíró országokban – derül ki a szigetelési megoldásokkal foglalkozó vállalat, a Knauf Insulation közleményéből. Míg a magyar lakosság energiafelhasználási aránya 32 százalék – írják –, addig az Egyesült Államokban csupán 18 százalék. Az Eurostat adatai szerint ráadásul a legtöbb környező országénál is többet fogyaszt a magyar lakosság: Ausztriában 23, Csehországban 26, Szlovákiában pedig 20 százalék ez az arány.
Kiszámolták, hogy egy átlagos magyar háztartás energiafelhasználásának 75 százalékát a fűtésre, illetve a légkondicionálásra fordított energia teszi ki.
A magyar családi ház állomány az uniós átlagnál 10 százalékkal több energiát fogyaszt négyzetméterenként, ezzel Magyarország a tíz fajlagosan legtöbbet fogyasztó tagország között van. Az egy főre jutó évi 5,7 tonnás szén-dioxid kibocsátásából így 1,3 tonnát a háztartások juttatnak a légkörbe, amelynek döntő része a fűtő- és tüzelőanyagok elégetéséből származik. Ennek is betudható, hogy
Magyarország az ökológia lábnyoma alapján másfélszer annyi erőforrást használ fel, mint amennyi fenntartható lenne.
A cég szerint a magas fogyasztás egyik oka, hogy az épületek jellemzően korszerűtlenek, az emberek elavult kazánnal pazarlón fűtenek, a meleg pedig kiszáll a gyengén szigetelt ablakon. A fogyasztási arányok eltolódását az is befolyásolja, hogy Magyarországon jóval alacsonyabb az ipari célú felhasználás, míg például a cseheknél sokkal több az energiaintenzív ipari termelés.
Érkezik a magyar fesztiválkultúra történetét feldolgozó dokumentumfilm. Arról, hogy miért és hogyan rendeződik át manapság a hazai fesztiválpiac és hogy szeretnek-e egyáltalán a fiatalok fesztiválozni és sörözni, a rendezővel, Csizmadia Attilával beszélgettünk.
15–9-re nyertek a mieink.
