Késik az új uniós szén-dioxid-kvótakereskedelmi rendszer kiterjesztése a közlekedésre és az épületenergetikára. A magyar kormány is kivár, mert nem meri tovább növelni a lakosság terheit.
A népesedés vagy a fogyasztás visszafogásával úszhatjuk meg inkább a klímakatasztrófát? Elég lenne, ha kevesebbet repülnének és jachtoznának a leggazdagabbak, vagy inkább szülessen kevesebb gyermek a kevésbé tehetősek körében? A népesedéspolitikával tényleg a szegényebbekre hagynák a gazdagabbak az általuk okozott probléma megoldását? A klímakatasztrófa elkerülésének lehetőségeiről a Corvinuson vitázott Ürge-Vorsatz Diána fizikus, klímakutató, az IPCC alelnöke és Pogátsa Zoltán közgazdász.
Azzal már nagyjából tisztában vagyunk, hogy mennyire befolyásolhatják karbonlábnyomunkat közlekedési, hűtési, fűtési és fogyasztási szokásaink, viszont eddig kevés szó esett a digitális karbonlábnyomról. Pedig – mint Huszics György a Carbon.crane társalapítója és ügyvezetője, a zCast új adásának vendége mondja – hiába nincs mobilunknak kipufogója vagy kéménye, mégis kapcsolódik hozzá kibocsátás. De vajon mennyi?
1990-hez képest 42 százalékkal csökkent a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátásunk, de ez most nem örömhír.
Az átalakuló építőiparban innovatív alapanyagoknak köszönhetően az építkezés gyorsabbá, olcsóbbá és fenntarthatóbbá válik. A mesterséges intelligencia a tervezést vezeti új utakra.
A szervezet szerint a N-metil-2-pirrolidon kibocsátási határértékét 150 mg/m³ helyett 2 mg/m³-ben kellene meghatározni az érintett üzemek környezethasználati engedélyében.
A jelenlegi hazai ár nagyjából harmadával emelkedhet a dízelolaj ára a következő években, csak a kibocsátáskereskedelmi rendszer kibővítése nyomán. Az épületfűtésre használt fosszilis energiahordozókra is érvényes lesz a rendszer, jelentősen drágul majd a szén is.
Hiába tekintenek sokan a dekarbonizáció csodafegyvereként a hidrogénre, termelésének zöme még jelentős káros gázkibocsátással jár, és nagyon nem mindegy, hogy a későbbiekben milyen arányban használunk fekete, barna, szürke, kék, türkiz, rózsaszín, zöld vagy fehér hidrogént, ahogy az sem, hogy mire.
Az érintett cégeknek alig negyede adta le a karbonvám-bevallását, pedig többször is kedvezően módosítottak a határidőkön. Súlyos bírságra számíthat, aki július végéig nem lép.
Elfogadta az EP az ipari kibocsátással kapcsolatos irányelv módosítását, ám a szabályozás még nincs egészen kész.
Emberektől nyert szaglóhámsejtek segítségével vizsgálták finn kutatók azt, hogy milyen hatással lehet a dízelautók által kibocsátott füst a szaglásunkra.
Megállíthatatlannak tűnik az elektromos járművek térnyerése világszerte, az előrejelzések szerint idén 30 százalékkal több ilyen jármű talál gazdára, mint tavaly. A növekedés hátterében három tényező áll: a szigorodó kibocsátási előírások, a technikai fejlődés, valamint a fogyasztói preferenciák változása.
A Fehér Ház szerint a kiválasztott hét projekt több mint 40 milliárd dollár befektetést vonz majd.
A kínaiak arra hivatkozva szennyeznek, hogy ők még felzárkózóban vannak.
Az eddigi megoldásoknál háromszor is hatékonyabb lehet egy új, szén-dioxid-elnyelő eljárás, mely egy olyan anyaggá alakítaná az üvegházhatású gázt, amit mindenki ismer, aki járatos a konyhában: szódabikarbónává.
Már akkor is elváltozások jelennek meg az agyban, ha két órán keresztül vagyunk kitéve a káros gázoknak. Ugyan ezek az eltávozások csak átmenetiek, de a hosszú távú hatás már lehet komolyabb is.
Ezzel egyidejűleg újabb kötvényeket is kibocsátanak, ám ezek árazása egyelőre még nem ismert.
A szén-dioxid-kibocsátás miatt megnyúlik a műholdak keringési pályája, de ez a szemétként keringő, használaton kívüli eszközöket is érinti – még tovább növelve egy esetleges ütközés kockázatát.
A Microsoft milliárdos társalapítója, Bill Gates szerint még most sincs olyan forgatókönyv a kezünkben, ami hatékony megoldást nyújthatna a klímaválsággal szemben. Ez pedig hangsúlyos probléma.
Idén több térségben már az 1971 óta eddig legaszályosabb 2003-at is lepipálja a száraz napok száma, derült ki az ELTE meteorológusainak kutatásából, akik összevetették az elmúlt 50 év adatait. Azt is megállapították, hogy 1990 óta egyre gyakoribbak a súlyosan aszályos évek, és ez még tovább fokozódik, ha nem csökkentjük a kibocsátást.
