A Google Earth pár másodperc alatt megmutatja, hogyan hatott a Földre a klímaváltozás
Az elmúlt 40 év látható földrajzi változásait szemléltetik.
#klímaváltozás
Kutatók: Az ember saját maga ellen dolgozik a mezőgazdaságban
Először számszerűsítették amerikai kutatók az éghajlatváltozás hatását a globális mezőgazdasági termelékenységre, és az eredmények meglehetősen lesújtóak. Hiába segít a technológia, ha mi magunk rombolunk.
Óriási tévedéshez vezetett, hogy csak nappal vizsgálták a folyókat
A folyóvizek éjjelente négyszer annyi szén-dioxidot bocsátanak ki, mint nappal - derül ki egy új svájci kutatásból.
Miért nem indultak el szokásos vándorútjukra a grönlandi bálnák?
Vélhetően a sarkvidéki jég olvadása miatt nem indultak éves vádorútjukra a grönlandi bálnák pár éve. Kanadai kutatók szerint az egyik populáció a 2018–2019-es szezonban nem tette meg szokásos 6000 kilométeres körútját.
Zsákutcába vezet a klímaváltozás, de van még esély kifarolni
Fenntarthatatlan módon élünk, a világ népessége évente közel háromszor annyi erőforrást használ fel, mint amennyit a Föld képes hulladékként feldolgozni, illetve újrateremteni. 2050-re hárommilliárd ember lakóhelyén alakulhatnak ki elviselhetetlen életkörülmények.
Klímasemlegességi célok: valódi cselekvés helyett inkább trükközés zajlik
A világ jelentős része látszólag felismerte, hogy az emberiségnek belátható időn belül el kell érnie a nettó nulla üvegházgáz-kibocsátásokat, hogy ne fokozzuk tovább a klímaváltozást. A hangzatos klímasemlegességi dátumokat megfogalmazó országok és óriáscégek azonban úgy viselkednek, mint a népmesei okos lány: hoznak is, meg nem is. A kitűzött zéró célszámok mögött jelenleg nem látszanak a konkrét és hatékony cselekvési tervek. A most is elérhető kibocsátáscsökkentési módszereket olyan trükkökkel igyekeznek elfedni, mint a technológiailag gyerekcipőben járó szénkivonás és -megkötés vagy a kibocsátások máshol történő kiváltása (offsetting). A klímapolitikai „kreatív könyvelés” helyett átlátható, robusztus és igazságos kibocsátáscsökkentési tervekre volna szükség. Ezen a téren pedig az Európai Unió is jobban teljesíthetne, Magyarország pedig akár az élbolyba is tartozhatna. Lehoczky Annamária, meteorológus, éghajlatkutató (PhD), környezeti szakújságíró írása.
Alig lesz tavaszi méz idén a hideg miatt
Nem tudnak repülni a méhek és még az akácosok is elfagytak. Gond lehet a repcemézzel is.
Egyre jobban megéri megújuló energiába fektetni
Különösen Európában éri meg egyre jobban megújuló energiával kapcsolatos beruházásokat indítani.
A világ legfehérebb festékével hűtenék le a Földet
A tudósok szerint az általuk kifejlesztett fehér festék jobban hűt, mint egy légkondi.
Megeszik a gyúlékony növényzetet, így mentik meg a spanyol erdőket a bölények
A bölények menthetnék meg a spanyol erdőket a tüzektől, mivel a korábban a kihalás szélére sodródott, de manapság újra növekedő populációjú növényevő faj az erdők gyúlékony aljnövényzetével táplálkozik – hívják fel a figyelmet szakemberek.
700 000 évre néztek vissza a tudósok: hogyan változott az óceánok hőmérséklete?
Rekonstruálták az óceánok elmúlt 700 ezer évben történt hőmérsékleti változásait a Berni Egyetem klímakutatói. Eszerint az utolsó hét jégkorszakban a hőmérséklet három Celsius-fokkal emelkedett az iparosodás előtti, referenciaként használt érték fölé.
60 milliárd forintot tesz fel az Apple egy célra: hogy több fát ültessenek
Az Apple a fenntartható erdőgazdálkodásba fektet pénzt, hogy 2030-ra karbonsemlegessé válhasson.
Ismerjen meg egy új csoportot a társadalomban: a szennyező elit
A dúsgazdag emberek radikális életmódváltására is szükség van a klímaváltozás megfékezéséhez – figyelmeztetnek brit szakemberek egy friss jelentésben, amely szerint a legvagyonosabb 1 százalék kétszerannyi szén-dioxidot termel, mint a legszegényebb 50 százalék együttvéve.
Már a Google Earthben is látható, mit művelt eddig a bolygóval a klímaváltozás
A hírekben sokszor hallhatunk arról, milyen következményei vannak a klímaváltozásnak. A Google jól látható módon mutatja meg, melyek ezek.
Használt cipőket is árulni fog a Nike
Az enyhén használt cipőket kívánják piacra dobni. A cél a fenntartható fejlődés.
Keményebben lép fel a Facebook a klímaválság tagadóival szemben
Elkezdték megjelölni a hamis tartalmakat a Facebookon, és létrehoztak egy információs központot is, ahol szakértő kutatók által ellenőrzött kulcsinformációkkal szolgálnak. A hamis tartalmak eltávolításán még nem gondolkoznak.
Ötven nappal hosszabb a nyár, mint a hetvenes években
Az ősz jelentősen, a tavasz mérsékelten rövidült Magyarországon az elmúlt évtizedekben, az évszakok elcsúszásának nyertese egyértelműen a nyár – állapítható meg az elmúlt öt évtized hőmérsékleti adatainak elemzéséből. A változás egybevág az északi félteke egészén tapasztalható évszak-eltolódásokkal. Ez azonban nem intézhető el annyival, hogy kevesebbet síelünk, de többet nyaralunk: az ökológia rendszer szerkezete sérül, amit például a gyakoribb fagykárokon, a vándormadarak számának csökkenésén, vagy éppen új, invazív fajok – köztük például új kórokozókat is terjesztő szúnyogfajok – megjelenésén keresztül is láthatunk.
Azzal is csökkenne a károsanyag-kibocsátás, ha megkérdeznék a kórházakban, mit kér enni a beteg
Egy globális kezdeményezés szerint nem csak a hulladékon és a kibocsátáson, de a költségeken is sokat spórolhatnak a kórházak a fenntarthatóbb gyakorlatokkal. A kórházakban és a klinikákon keletkezik ugyanis a legtöbb egyszer használatos műanyaghulladék.
A magyarok 87 százaléka klímaszorongó
Az ALTEO kutatása arra is választ keresett, hogy melyek ma Magyarországon a legismertebb környezeti problémák.
Hamarosan tömegével halhatnak ki a poszméhek, de bárki tehet a megmentésükért
Egyre kevesebb helyen nőhetnek szabadon a virágok, ami a beporzóik számára is végzetes lehet.