Ha nem is mentette meg az egyre melegedő Földet a járványhoz köthető kibocsátás-csökkenés, 2020 több fontos tanulsággal szolgált: új, sokkal radikálisabb módszerekre van szükség.
A Barents-tengerből származott a 2018-as nagy havazás csapadéka.
A Kaliforniai Egyetem tudósai szerint a betegségeket terjesztő szúnyogok, és más invazív fajok is elindultak az északabbra fekvő területek felé, mert a telek sokkal enyhébbek lettek.
Előbb az Egyesült Államokban állnak át, aztán világszerte bevezetik az újítást.
Bár egyre inkább tisztában vagyunk azzal, milyen következményekkel jár az erdőirtás, a tudósok mégis arra hívták fel a figyelmet, hogy ez ellen nem tesznek semmit.
Bár folyamatosan nő a megújulók része a világ energiamixében, a kibocsátás továbbra sem csökken.
738 közgazdász szerint, ha nem tesz lépéseket a világ, akkor az éghajlatváltozás okozta problémák az évtized közepére évi 1700 milliárd dollár pluszkiadást jelentenek majd.
Évek óta egyre korábban nyílnak a cseresznyefák virágai Japánban, ám ezúttal a szokásosnál is hamarabb kezdődött a jelenség. Az elmúlt 1200 évben nem láttak ilyet.
Sorban adják át az új szénerőműveket, és még újabbakat is építenek: amíg 2015-ben a világ szénenergiájának 44 százaléka származott Kínából, 2020-ra 53 százalékra emelkedett ez az arány.
Rekordmértékben nőtt tavaly az éves átlaghőmérséklet Oroszországban: 3,22 Celsius-fokkal volt magasabb, mint az 1961–1990 közötti időszak átlaghőmérséklete és 1 Celsius-fokkal magasabb, mint a korábbi, 2007-ben mért rekord – közölte az orosz hidrometeorológiai és környezetfigyelő szolgálat, a Roszgidromet.
Szponzorációval igyekeznek alakítani az imidzsüket, a legnagyobb arányban futballcsapatokat támogatnak.
Sok a változás, mióta Trump távozott az amerikai kormány éléről. Többek között az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége (EPA) is újra foglalkozhat egy igen fontos kérdéssel, a klímaváltozással.
Bár a hatalmas sivatagi naperőművek létesítése segíthet a fosszilis energiahordozók használatának visszaszorításában, a kutatók egy globális éghajlatmodellel figyelmeztetnek az óceánok és a szárazföldek reakcióira.
Tudósok egy csoportja szerint a tények és a kitaláció összemosódása jelentősen hátráltatja azokat a hosszú távú célokat és döntéseket, amikre szükség lenne azért, hogy élhető maradjon a bolygó.
Ahogy kezdett visszatérni az élet a rendes kerékvágásba, elkezdett emelkedni a nitrogén-dioxid szintje a levegőben.
Az élelmiszerhulladékot most is világszerte hasznosítják, igaz, metángáz formájában. Egy csapat tudós azonban úgy látja: másfajta felhasználás is létezik, amivel tovább enyhíthetnénk a környezetre nehezedő terhet.
Egy nemzetközi kutatás résztvevői megvizsgálták Közép-Európa vízzel kapcsolatos és éghajlati viszonyait a római kortól napjainkig
Egyre jobban érződik Németország időjárásán a globális felmelegedés hatása. A tavalyi – hasonlóan a világ egészéhez – a második legmelegebb év volt a feljegyzések kezdte óta – közölte Gerhard Adrian, a Német Időjárási Szolgálat (DWD) elnöke, aki egyben a Meteorológiai Világszervezet (WMO) elnöke is.
A század végére teljes egészében mediterrán körülmények várnak a magyar bortermelőkre. Aggodalomra ugyan lehet és van is ok, de még ne temessük a borászatot. Míg egyes borszőlők termelése sokkal bizonytalanabbá válik, a vörösborok esetében a minőség és a versenyképesség javulásával is lehet akár számolni. De ehhez is biztosan szükség lesz alkalmazkodásra, egyebek között új fajták bevonására, különböző klónok használatára, új dűlők kialakítására. A fogyasztóknak pedig azt kell megszokniuk, hogy nem várhatunk el konstans minőséget, ízélményt és mennyiséget a hazai borászoktól, miközben folyamatosan a fejük felett lebegnek az időjárási szélsőségekből adódó veszélyek és befolyásoló tényezők.
Nagyon nem mindegy, milyen energiaforrással működtetnek egy műhúst előállító labort, ugyanis akár nagyobb is lehet az üvegházhatású-gáz kibocsátása, mint a hagyományos hús esetében.
