Sok ottani család megélhetését biztosítja a Tibeti-fennsíkon termő gombafajta (Ophiocordyceps sinensis, Caterpillar Fungus, kínai hernyógomba), amelyet a Himalája Viagrájaként emlegetnek állítólagos vágyfokozó hatása miatt, sőt azt is állítják róla, hogy fölöttébb jótékony hatással van az immunrendszerre.

A gombát a 15. század óta ismeri a hagyományos természetgyógyászat Tibetben. És bár ezzel kapcsolatban nincsenek tudományos eredmények, a helyi szlengben yartsa gunbunak hívott gomba iránt óriási a kereslet. Olyannyira vágyott luxuscikk Kínában, hogy nagyon sok pénzt megadnak érte. Az 1970-es évek eleje óta egy kilogramm kiváló minőségű gomba ára körülbelül a negyvenezerszeresére nőtt, ami kilogrammonként 110 ezer dollárt jelent. Nemrég még The Last of Us című sikerjátékban és nem kevésbé népszerű sorozatban is felbukkant a hernyógomba.

A yartsa gombának van még egy érdekes, kissé hátborzongató tulajdonsága (a helyi elnevezése – téli féreg, nyári fű – is innen ered): zombikká változtatja a hernyókat. Nyáron ugyanis egyes hernyók a föld alatt vannak hibernált állapotban. Ekkor a gomba lebegőbe kerülő spórái behatolnak a hernyók testébe, arra kényszerítve őket, hogy felmásszanak a talaj felszíne fölé, ahol azután a gomba felemészti őket. Mindennek hátterében az áll – írja a National Geographic –, hogy a gomba átveszi az irányítást a rovar idegrendszere felett, és ráveszi arra, hogy olyan magasságba emelkedjen, ami segíti a gomba növekedését.

Amikor a gomba szára láthatóvá válik, elkezdődhet a betakarítása. A yartsa, a már említett magas ára miatt, sok tibeti háztartás elsődleges megélhetési forrásává vált, jólétet hozott számos himalájai faluba. Azonban a kutatók megkongatták a vészharangot: a hernyógomba egyre veszélyeztetettebb fajjá válik, a túlzott betakarítás és a klímaváltozás (a felmelegedés) a gomba pusztulását okozhatja. Csupán egy adalék ez utóbbihoz: a gomba ma már nem található meg olyan alacsonyabban fekvő területeken, ahol egykor még bőven volt belőle.

Flickr/ICIMOD Kathmandu

A klímaváltozás ellen keveset tehetnek a helyiek, azonban arra módjuk van, hogy stratégiákat dolgozzanak ki a gomba fenntartható betakarítására. Az egyik faluban például meghatározták a betakarítási időszakot. Ez előtt vagy ez után senki sem szüretelhet, ellenkező esetben tetemes pénzbírságra számíthat. A betakarítóknak adót kell fizetniük, amit a falu fejlesztésére fordítanak. Az engedélyezett begyűjtési idő meglehetősen rövid, így a yartsának és környezetének majdnem egy egész éve van arra, hogy orvosolja a betakarítás okozta károkat.

Egy másik faluban csak a helyi születésűeknek van joguk yartsát gyűjteni. Ezt annyira szigorúan veszik, hogy még azok sem gombászhatnak, akik ide házasodtak. Ez az intézkedés megakadályozhatja a hernyógomba és környezetének túlzott kizsákmányolását, és lehetővé teheti a helyiek számára, hogy megvédjék természeti erőforrásaikat.

Van még egy másik megoldás is. Már régebb óta sokan próbálják mesterségesen termeszteni a hernyógombát, azonban az összetett életciklus, a kölcsönhatások és a környezet kifogott rajtuk. 2014-ben azonban a Sunshine Lake áttörést ért el, és egy nagyon titkos eljárással laborítóriumban állította elő a gombát. A tanulmányok azt mutatták, hogy a termesztett faj gyógyászati ​​összetevői egyenértékűek a vadon élőkékkel, és ami még jobb, hiányoznak a természetes fajtákban gyakran előforduló nehézfém-szennyezők.

A felfedezés óta a Sunshine Lake növekszik, és saját becslésük szerint a termelésük a teljes piac 20 százalékát teheti ki. A laboratóriumban termesztett Ophiocordycepsnek csökkentenie kell a vadon élő gombákra nehezedő nyomást, esélyt adva a populációknak a gyógyulásra. Ez a környezetvédelmi győzelem azonban veszélybe sodorhatja Kína legszegényebb polgárai számára a jelenleg még jövedelmező erőforrást.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.